Navracsics Tibor a látogatást összegző keddi sajtótájékoztatón arról beszélt: a Kelet- és Nyugat-Magyarország közé korábban nagyjából a Duna vonalában éles választóvonalat húzott fejlettségi különbség mára egyre inkább kezd „átrajzolódni”. Ez Heves vármegyére is vonatkozik, hiszen az egymást követő kormányok határozott befektetési és iparpolitikája egyre inkább meghozza gyümölcsét, melyhez jelentős közlekedési infrastruktúra-fejlesztések is kötődnek – jelezte.

Az emelkedő átlagjövedelmeket, magasabb iskolázottságot, alacsonyabb munkanélküliséget tükröző, hagyományosan az északnyugat-magyarországi, észak-dunántúli térséget jellemző adatok most már egyre kedvezőbb képet mutatnak Észak- és Északkelet-Magyarországon is – tette hozzá.
Megjegyezte: a Miskolctól északra, északkeletre elhelyezkedő térség zárványként fennmaradva tartósan periférikus helyzetben van, ám a remények szerint a Miskolc–Kassa gyorsforgalmi út megépülése a közeljövőben itt is segíti majd a felzárkózást a ma már Hatvan–Eger–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen térségével leírható, fejlettebb, a javulás jeleit egyértelműen mutató országrészekhez.

Emlékeztetett, hogy bár a legnagyobb beruházások az elmúlt időszakban Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környékén jelentek meg, ám Eger és Hatvan is egyre javuló mutatókkal büszkélkedhet. Ezért is fontos, hogy Heves vármegye hogyan készül fel a felzárkózás egy magasabb sebességfokozatát jelentő időszakra – fogalmazott, hozzátéve, hogy ebben óriási szerepe van a közigazgatásnak is, hiszen egy professzionális, jól felkészült közigazgatás versenyképességi tényező lehet.

Navracsics Tibor szerint különösen igaz ez Heves vármegye esetében, mely a fejlettebb térségek mellett a déli részen egyfajta belső perifériát jelentő, elmaradott térséget is magában foglaló részekre oszlik. Az itteni önkormányzatok egy része a 300 települést érintő, felzárkózást segítő, részben uniós finanszírozású kormányprogramnak is részese – közölte.

Ugyanakkor a vármegye abból a szempontból is összetett képet mutat, hogy Eger és a várostól északra fekvő területek komoly turisztikai vonzerőt képviselnek, melynek köszönhetően a vármegyeszékhely és környéke az ország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja – fejtette ki a tárcavezető, aki kitért arra is: emellett vannak olyan egykori, illetve jelenlegi ipari vidékek, melyek részben a hazai iparpolitikai döntések nyomán a jövőben átalakulnak. Ezt a folyamatot az Európai Unió Igazságos Átmenet alapja plusz támogatásokkal segíti, melynek a Mátrai Erőmű zöld átalakítása kapcsán Visonta környéke is érintettje, a Bükk Borsod vármegyei része, valamint Baranyában a Mecsek tájegysége mellett. Ezzel párhuzamosan tartanak és folytatódnak az uniós területfejlesztési programok is, melyek ugyancsak segítik azt, hogy az ország északi, valamint északkeleti része, ezen belül Heves vármegye is gyorsuló ütemben és tartósan folytassa felzárkózását az európai átlaghoz – zárta szavait Navracsics Tibor.