Elektronikus ügyintézés

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 5. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a következő tájékoztatást nyújtja:

A Dáptv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján az államigazgatási szerv, így a Kormányhivatal is digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv. A 6. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze. A 18. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg. A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek többek között azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő.

A Dáptv. 4. § (1) bekezdés szerint a digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. A (2) bekezdés alapján a felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása. A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja. A 11. § (1) bekezdés szerint a természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, a Dáptv. 19. § (4) bekezdés alapján természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. A 29. § (1) bekezdés szerint a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját. A (2) bekezdés szerint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval. A 25. § (1) bekezdés alapján a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás). A (2) bekezdés szerint a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely. A 38. § (7) bekezdés alapján folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.

A Dáptv. 26. § (1) bekezdés értemében a gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség. A 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást, mint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján. A 119. § (9) bekezdés alapján a Kormány 2025. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként. A 26. § (2) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. A 26. § (4) bekezdés alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

A Dáptv. 19. § (5) bekezdése értelmében, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások

Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):

Az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére. (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal)

Ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása (RNY):

Az RNY a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. Itt elsősorban kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg. (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/)

ePapír: Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket – gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt – nem indokolt űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással (ÁNYK, IFORM) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szervek részére. (https://epapir.gov.hu/)

Tájékoztató személyes adatok kezeléséről

Adatkezelési tájékoztató 1. számú melléklete - Adatkezelői nyilvántartás

Másolatkészítési szabályzat

A Baranya Vármegyei Kormányhivatalban hiteles másolat készítésére feljogosított kormánytisztviselők

Információátadási szabályzat

Elektronikus Aláírási Szabályzat

Békés Vármegyei Kormányhivatal Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata
Hatályos Másolatkészítési Szabályzat
Adatvédelmi tájékoztató
Információátadási Szabályzat

Ügyfélkapu, cégkapu regisztráció:

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján a természetes személy ügyfelek számára az elektronikus kapcsolattartás választható ügyfélkapu útján, míg a gazdálkodó szervezet ügyfelek számára kötelező cégkapu útján. Az e-papír szolgáltatás, illetve a Személyre Szabott Ügyintézési felületen a Kormányhivatal részére benyújtásra kerülő beadványokra érkező válasz dokumentum a https://tarhely.gov.hu oldalon érhető el az ügyfélkapu, vagy a cégkapu tárhelyen.

Ügyfélkapu regisztráció:

Személyesen:

• Fővárosi és megyei kormányhivatalok kormányablakában vagy okmányirodában
• Járási (kerületi) hivatalok kormányablakában vagy okmányirodájában
• Nemzeti Adó-és Vámhivatal kiemelt ügyfélszolgálatain
• Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein (külképviseleteken)

Az egyes kormányablakokba történő időpontfoglalásra a https://idopontfoglalo.kh.gov.hu/bejelentkezes felületen van lehetőség.

A Kormányablak Mobil applikáción keresztül - amely elérhető a Google Play áruházban, valamint az App Storeban – lehetőség van a kiválasztott kormányablakba és – a gépjármű-ügyintézés kivételével – valamennyi ügytípusra sorszámot húzni. Az ügyfélnek így adott ideje van megérkezni a kormányablakba, ahol az alkalmazásban megkapott sorszám alapján kerül behívásra, miután a telefonján jelezte, hogy megérkezett. Lehetőség van távolról kiállni a sorból, valamint egy alkalommal jelezni a késést.

A kormányablakban a sorszámosztóból kihúzott sorszámot az alkalmazáson keresztül az ügyfél be tudja szkennelni QR kód segítségével, így az alkalmazásban látja sorszámát, a várakozók számát és a becsült sorra kerülési időt, valamint jelzést kap, amikor behívják, így a várakozási időtől függően nem szükséges a kormányablakban várakoznia.

Elektronikusan:

• A 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes állandó személyazonosító igazolvány birtokában a https://ugyfelkapu.gov.hu/regisztracio/regEszemelyi felületen
• Videotechnológián keresztül történő azonosítás szolgáltatás igénybevételével a https://magyarorszag.hu/szuf_fooldal oldalon az Ügyfélkapu menüpontban

Cégkapu regisztráció:

            Elektronikusan:

• Ügyfélkapu regisztrációt követően a https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/tajekoztato.html felületen

Másolatkészítési Szabályzat

40/2023. (V.8.) utasítás

Budapest Főváros Kormányhivatalának Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata

Hatályos Másodlatkészítési Szabályzat

Adatvédelmi tájékoztató 

Információátadási Szabályzat

I. Tájékoztató elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek részére

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) az alábbi tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

Budapest Főváros Kormányhivatala 2018. január 1. napjától köteles az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. Az ügyfél jogosult is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Ugyanakkor fontos, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol az ügyfél személyes megjelenésre vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtására kötelezetett.

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásban (https://rendelkezes.gov.hu/) rögzíthetik. Ez alapján Budapest Főváros Kormányhivatala ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Mindezek mellett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője is az eljárásaik során jelentős részben elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, amely kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. Ugyanakkor a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt Budapest Főváros Kormányhivatala kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

1.2. Biztonságos kapcsolattartási címek

A Kormányhivatal biztonságos kapcsolattartási címe az E-ügyintézési törvény alapján elsődlegesen:

Hivatali kapu rövid neve: BUKTHIR
Hivatali kapu azonosítója: 422374158

A Kormányhivatal egyes szervezeti egységei által használt hivatali kapukat tartalmazó táblázatot itt tekintheti meg:

A Kormányhivatal hivatali kapuinak listája

1.3. Ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége:

E-mail: hivatal@bfkh.gov.hu,    Telefon: 06-1-328-5862

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására nem alkalmas, az ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Kormányhivatal 1.2 pontban megjelölt biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni.

A Kormányhivatal további elérhetőségei, ügyfélszolgálatai

1.4. Az ügyfelek által használható elektronikus ügyindítási felületek

• Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):

A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget.

• Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír)

Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.

A Kormányhivatalhoz tartozó, e-papír felületen indítható ügycsoportok illetékesség szerint

• Magyarorszag.hu kormányzati portál

1.5. Tájékoztatás a Rendelkezési Nyilvántartás igénybevételének lehetőségéről:

A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóanÜgyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

Rendelkezés és meghatalmazás a Rendelkezési Nyilvántartásban tehető.

1.6. Tájékoztatás az elektronikus aláírás szükségességéről és módjáról

Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni kell.
Hiteles az elektronikus dokumentum, ha:

• teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik -időbélyegzővel látták el,
• a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,
• iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
• az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,
• kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
• jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

Az e-Papír weboldalon, az ÁNYK nyomtatványon, a SZÜF oldalhoz tartozó i-FORM űrlapokon és szolgáltatásokon keresztül benyújtható beadványok és csatolmányaik automatikusan aláírásra és hitelesítésre kerülnek a benyújtást megelőzően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás révén, ezzel az ügyfélnek nincs külön teendője.

Az egyéb dokumentumok hitelesítése során az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést (AVDH) szintén javasolt alkalmazni. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételére az alábbi weboldalon van lehetősége az ügyfélnek ügyfélkapu regisztrációt és belépést követően: https://niszavdh.gov.hu/index

Azon természetes személy ügyfelek, akik rendelkeznek e-személyi azonosító igazolványon elhelyezett aláíró tanúsítvánnyal és kártyaolvasó eszközzel, a benyújtandó elektronikus dokumentumaikat az igazolványon található aláíró tanúsítvány segítségével is hitelesíthetik.

A Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja az elektronikus aláírás funkcióhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását, illetve a tanúsítvány életciklusának a menedzsmentjét. A szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nyújtja a Belügyminisztérium közreműködésével. A fővárosi és megyei járási hivatalokban (okmányirodák, kormányablakok) igényelhető e-személyi igazolvány és elektronikus aláírás is.
E-személyi Kormányablakok
 

1.6.1. A Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI.13.) Korm. rendelet 13.§ (5) bekezdése értelmében a Kormányhivatal a rendelkezésére álló aláírási tanúsítványok nyilvános adatait közzé teszi.

Az elektronikus aláíró tanúsítványok érvényességi ideje megtekinthető a https://hiteles.gov.hu oldalon is.

Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai:

Budapest Főváros Kormányhivatalának Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata

1.7. Elektronikus dokumentum-formátumok

A Kormányhivatal az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez tartozó 1.sz. mellékletben felsorolt dokumentumformátumokat kötelesek elfogadni az ügyintézés során.

1.8. Tájékoztatás elektronikus úton történő kézbesítésről

Természetes személy biztonságos kézbesítési címe az ügyfélkapu tárhely (KÜNY tárhely), az ide kapott küldeményekről pedig e-mailben kap értesítést.

Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni a hivatalos elérhetőséget.

Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki -megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében a jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet (sms) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel. A e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

A biztonságos kézbesítési címre küldött küldemények tekintetében a kézbesítés a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bír.

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

1.9. Az ügyfél jogai és kötelezettségei az elektronikus eljárás során

1.9.1. Elektronikus azonosítási kötelezettség

Az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.

A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.

Az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

1.9.2.  Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével Budapest Főváros Kormányhivatala az ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

1.9.3. Az ügyfél rendelkezési joga

Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél, így például az okmányirodákban, kormányablakokban ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

• elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,
• elektronikus azonosítási mód megválasztása,
• kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amelyek alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,
• elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,
• képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelkezési Nyilvántartásban meghatalmazás is adható!

Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabályírásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.

A Rendelkezési Nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

Fontos az is, hogy folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően Budapest Főváros Kormányhivatala a rendelkezési nyilvántartásba tett új, az ügyet is érintő rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél ezt külön is bejelenti.

1.9.4. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél jogosult Budapest Főváros Kormányhivatala ügyfélszolgálatain, különösen a kormányablakokban, vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, illetve nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni. Az ügyfél kérelmére a Kormányhivatal az ügyfél részére kiadható, elektronikus formában a Kormányhivatal rendelkezésére álló iratot nem hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az általa megadott és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja.

1.9.5. Elektronikus fizetés

Természetes személy ügyfél jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Kormányhivatal ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

A Kormányhivatal elektronikus fizetéshez kapcsolódó adatai:

Budapest Főváros Kormányhivatala elektronikus fizetéshez használt számlaszámai

1.9.6. Névtelen beadványok elektronikus benyújtásának módja

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan esetleges felmerülő közérdekű bejelentéseket, névtelen panaszokat a Hivatal az alábbi e-mail címen fogad:

hivatal@bfkh.gov.hu

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat

2. Az ügyfél személyes adatainak védelméről szóló tájékoztató

2.1. Adatkezelő adatai

Az adatkezelő:

Név: Budapest Főváros Kormányhivatala
Székhely: 1056 Budapest, Váci út 172-174.
Honlap:  https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest

2.2. Az adatkezelés célja

Az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása körében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) valamint az adott ügytípusra irányadó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés és az ügyfél hitelt érdemlő módon történő azonosítása.

2.3 Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja az ügyfél hozzájárulása. Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben együttműködő szervnél rendelkezésre álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adat tekintetében az ügyfél hozzájárulását vélelmezni kell a személyes adatnak az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbításához,valamint az e szerv általi, az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges kezeléséhez, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelő módon tájékoztatta. (E-ügyintézési tv.  53. §)

2.4. Kezelt személyes adatok köre

A kezelt személyes adatok köre az adott ügytípushoz kapcsolódik, jellemzően:

• kérelmező adatai (név, születési név, születési hely, idő, személyi azonosító, anyja születési neve), lakcím, levelezési cím adatok, adóazonosító jel, személyazonosító okmány (típusa, okmányazonosítója, kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje),
• ügyfélminőséghez tartozó egyedi azonosítók (pl. saját ügy, hozzátartozó, meghatalmazott),
• kapcsolattartási adatok (e-mail cím, telefonszám, viszontazonosításhoz szükséges kapcsolati kód)

2. 5. Adatbiztonsági intézkedések

A Kormányhivatal az adatok biztonságát az elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Kormányhivatal a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

A Kormányhivatal az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

2.6. Adattovábbítás, az adatokhoz hozzáférő személyek

A Kormányhivatal csak a jogszabályban az adatok megismerésére felhatalmazott szervek részére továbbít személyes adatokat. Az érintettek adataihoz a Kormányhivatal alkalmazottai férnek hozzá a munkavégzésükhöz szükséges mértékben és ideig, figyelemmel a célhoz kötött adatkezelés elvére.

2.7. Ügyfeleket megillető jogok

Az Önt megillető jogokról Adatvédelmi tájékoztatónkban olvashat bővebben.

3. Elektronikus ügyintézés technikai biztosításával kapcsolatos tájékoztató

3.1. Elvárt biztonsági szint

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az alábbi tájékoztatást adja (E-ügyintézési törvény 18.§ (8) szerint): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a jelen tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg:   2-es biztonsági szint

3.2 Rendelkezésre állás

A rendelkezésre állás vállalt célértékét a Hivatal az alábbiak szerint állapítja meg:

A Hivatal vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9.00 és 16.00, pénteken 8.00 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az elektronikus ügyintézés elérhetőségét.

A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kel figyelembe venni.

A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik –, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

3.2. Üzemszünet, üzemzavar

Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,

b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,

c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

Budapest Főváros Kormányhivatala minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

A Kormányhivatal minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az ügyfeleket legalább 3 nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (együttesen: üzemzavar) bekövetkezése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

• az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,
• az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,
• ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

Nem számít bele a határidőbe az a nap, - a 451/2016. (XII. 19.) számú Kormányrendelet alapján - amelyen legalább 4 órán át tartó üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést. A Kormányhivatal az eljárása során figyelembe veszi, amennyiben az ügyfelek önhibájukon kívül esnek késedelembe.

3.2.1. Az ügyfél által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló, 1 munkanapot meghaladó üzemszünet, üzemzavar esetén mind a természetes személy, mind a gazdálkodó szervezet ügyfél a hagyományos ügymenetnek megfelelően jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

Jogszabály alapján az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette.

4. Legfontosabb jogszabályok

• Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: eIDAS Rendelet),
• 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.),
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),
• Eljárási kódexek (új Pp., új Be., Ákr.),
• 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól (a továbbiakban: Eüvhr.),
• Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

II. Tájékoztató elektronikus együttműködésre kötelezett szervek részére

1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

1.2. Biztonságos kapcsolattartási címek

A Kormányhivatal biztonságos kapcsolattartási címe az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.évi CCXXlI. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elsődlegesen:

Hivatali kapu rövid neve: BUKTHIR
Hivatali kapu azonosítója: 422374158

A Kormányhivatal egyes szervezeti egységei által használt hivatali kapukat tartalmazó táblázatot itt tekintheti meg:

A hivatali kapuk listája

1.3 Információátadási szabályzat

A Kormányhivatal hatályos információátadási szabályzata az alábbi linken érhető el:

Hatályos információátadási szabályzat
(Korábbi - nem hatályos - szabályzat: 1. rész, 2. rész)

2. Tájékoztatás az üzemszünetekről

2.2. Elvárt biztonsági szint

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az alábbi tájékoztatást adja (E-ügyintézési törvény 18.§ (8) szerint): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a jelen tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg:   2-es biztonsági szint

2.3.Rendelkezésre állás

A rendelkezésre állás vállalt célértékét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az alábbiak szerint állapítja meg:

A Hivatal vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9 és 16, pénteken 8 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az elektronikus ügyintézés elérhetőségét.

A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.

A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik -, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

2.4. Rendszeres karbantartások, tervezett üzemszünetek bejelentése

A Hivatal minden olyan tervezett technikai tevékenységről, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi – megjelölve a tervezett üzemszünet időtartamát, mértékét és az érintett rendszereket – az együttműködő szerveket legalább öt nappal megelőzőleg a honlapján tájékoztatja.

2.5. Nem tervezett üzemszünet (általános áramszünet)

Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén a Hivatal az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

• az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,
• az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,
• ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

A Hivatal az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

2.6. Az együttműködő szerv által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló üzemszünet, üzemzavar esetén az együttműködő szerv a hagyományos ügymenetnek megfelelően jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az együttműködő szervet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEUSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás [a továbbiakban: KEUSZ) használatát érintette.

3. Elektronikus dokumentumformátumok

A Kormányhivatal az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez tartozó 1.sz. mellékletben felsorolt dokumentumformátumokat kötelesek elfogadni az ügyintézés során.

4. Felhívás adatvédelmi kötelezettségekre az elektronikus együttműködés során

4.1.  Adatbiztonsági intézkedések

A Hivatal az adatok biztonságát az általa üzemeltetett elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Hivatal a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

A Hivatal az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

4.2. Adatvédelem az együttműködés során

Az együttműködő szerv köteles az lnfotv. alapján eljárni az elektronikus információátadás során.  Az együttműködő szerv által csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

Az adatvédelmi kötelezettségekre való tekintettel az adatigénylőnek az együttműködés során pontosan meg kell jelölnie, hogy az adatokat, iratokat milyen célból kívánja megismerni, amely célt és az adatkezelés jogalapját a megkeresésben kell rögzíteni.

Az együttműködő szerv az adatok átvételét követően köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a szervezeti és technikai intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az lnfotv. érvényre juttatásához szükségesek.

Az elektronikus együttműködés során tekintettel kell lenni az ügyfelek azon jogára, hogy az E-ügyintézési törvény 54. §-a szerint a személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv adattovábbítási nyilvántartást a továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.

5. Másolatkészítési szabályzat közzététele

A 2021.11.26-tól hatályos Másolatkészítési Szabályzat itt érhető el

A 2021.11.25-ig hatályos Másolatkészítési Szabályzat itt érhető el

Másolatkészítői jogosultsággal rendelkezők listája

Egyedi Iratkezelési Szabályzat

[ Fejér Vármegyei Kormányhivatal ]

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a következő – az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú – tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

Az E-ügyintézési tv. 108. § (1) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az E-ügyintézési tv.-ben meghatározottak szerint biztosítani. Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. a) pontja alapján az államigazgatási szervek, így a Kormányhivatal is elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv. Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szervek valamennyi, a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy esetében kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdése szerint Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze. Az E-ügyintézési tv. 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az E-ügyintézési tv. 15. § (1) bekezdése értelmében az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a rendelkezési nyilvántartásban rögzíthetik. Az E-ügyintézési tv. 16. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Kötelező elektronikus ügyintézés

Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés aa), illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét. A 14. § (3) bekezdés alapján e kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. A 14. § (2) bekezdés alapján a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. A 14. § (8) bekezdése alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Az E-ügyintézési tv. 9. § (5) bekezdése értelmében kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan.

Az elektronikus ügyintézés gyakorlati megvalósítását biztosító SZEÜSZ-ök, illetve KEÜSZ-ök

Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF): A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget. (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal)

Ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása (RNY): Az RNY a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. Itt elsősorban azonosítási, kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg. Az E-ügyintézési tv. a nyilvántartásban szereplő adatok kötelező lekérdezését írja elő az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére. (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/)

Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír): Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.
(https://epapir.gov.hu/)

A HBVKH információátadási szabályzata

A HBVKH másolatkészítési szabályzatai

A HBVKH elektronikus aláírási szabályzatai

A Heves Vármegyei Kormányhivatal hatályos elektronikus aláírási szabályzata

A Heves Vármegyei Kormányhivatal hatályos másolatkészítési szabályzata

Elektronikus ügyintézés során üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

Tájékoztató az igénybe vehető elektronikus azonosítási szolgáltatásokról

Elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos tájékoztató

Másolatkészítési szabályzat

Másolatkészítésre jogosultakat tartalmazó táblázat

Tájékoztató személyes adatok kezeléséről

• Hatályos Másodlatkészítési Szabályzat
• KEVKH másolatkészítésre feljogosított munkatársak nyilvántartása
• Adatvédelmi tájékoztató
• Információátadási Szabályzat

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 5. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a következő tájékoztatást nyújtja:

A Dáptv. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján az államigazgatási szerv, így a Kormányhivatal is digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv. A 6. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze. A 18. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg. A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek többek között azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő.

A Dáptv. 4. § (1) bekezdés szerint a digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. A (2) bekezdés alapján a felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat. A digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatások igénybevételéhez szükséges a felhasználói profil aktiválása. A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktilválja, vagy azt inaktiválja. A 11. § (1) bekezdés szerint a természetes személy felhasználói profiljának használata aktiváláshoz kötött.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, a Dáptv. 19. § (4) bekezdés alapján természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

A 29. § (1) bekezdés szerint a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva választja meg a digitális szolgáltatást biztosító szervezettel való elektronikus kapcsolattartás módját. A (2) bekezdés szerint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

A 25. § (1) bekezdés alapján a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói profiljához tartozó tárhely azonosításához szükséges adatokat átadja az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását vezető szervnek, amely azt a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetőségeként bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás). A (2) bekezdés szerint a természetes személy felhasználó hivatalos elérhetősége az általa a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőség vagy az (1) bekezdés szerinti tárhely. 

A 38. § (7) bekezdés alapján folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.

A Dáptv. 26. § (1) bekezdés értemében a gazdálkodó szervezet felhasználó – törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba vételét, ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül – köteles hivatalos elérhetőségként bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási cím, vagy ePosta elérhetőség.

A 45. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást, mint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján.

A 119. § (9) bekezdés alapján a Kormány 2025. december 31-ig a 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti, nemzeti szinten elismert, bizalmi szolgáltatásnak nem minősülő biztonságos kézbesítési szolgáltatást nyújtja a 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként.

A 26. § (2) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló – (1) bekezdés szerinti – hivatalos elérhetőségének megváltozását a változás időpontjának megjelölésével bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. A 26. § (4) bekezdés alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

A Dáptv. 19. § (5) bekezdése értelmében, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

Másolatkészítési Szabályzat

Adatkezelés és adatvédelem

Elektronikus aláírás szabályzat

Másolatkészítési szabályzat

Adatkezelési tájékoztató

Információátadási szabályzat

Általános adatkezelési tájékoztató

Másolatkészítési szabályzat

Hatályos információátadási szabályzat
(Korábbi - nem hatályos - szabályzat: információátadási szabályzat)

Elektronikus aláírások

Bankszámlaszámok elektronikus ügyintézéshez

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Vas Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a következő – az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmu – tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

Az E-ügyintézési tv. 108. § (1) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az E-ügyintézési tv.-ben meghatározottak szerint biztosítani. Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. a) pontja alapján az államigazgatási szervek, így a Kormányhivatal is elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv. Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szervek valamennyi, a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy esetében kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdése szerint Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze. Az E-ügyintézési tv. 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az E-ügyintézési tv. 15. § (1) bekezdése értelmében az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a rendelkezési nyilvántartásban rögzíthetik. Az E-ügyintézési tv. 16. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Kötelező elektronikus ügyintézés

Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés aa), illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét. A 14. § (3) bekezdés alapján e kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. A 14. § (2) bekezdés alapján a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. A 14. § (8) bekezdése alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Az E-ügyintézési tv. 9. § (5) bekezdése értelmében kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan.

Az elektronikus ügyintézés gyakorlati megvalósítását biztosító SZEÜSZ-ök, illetve KEÜSZ-ök

Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF): A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget. (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal)

Ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása (RNY): Az RNY a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. Itt elsősorban azonosítási, kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg. Az E-ügyintézési tv. a nyilvántartásban szereplő adatok kötelező lekérdezését írja elő az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére. (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/)

Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír): Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.
(https://epapir.gov.hu/)

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) a következő – az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmu – tájékoztatást nyújtja az ügyfelek számára:

Az E-ügyintézési tv. 108. § (1) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az E-ügyintézési tv.-ben meghatározottak szerint biztosítani. Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. a) pontja alapján az államigazgatási szervek, így a Kormányhivatal is elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv. Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szervek valamennyi, a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy esetében kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdése szerint Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze. Az E-ügyintézési tv. 8. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. A (2) bekezdés alapján nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az E-ügyintézési tv. 15. § (1) bekezdése értelmében az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a rendelkezési nyilvántartásban rögzíthetik. Az E-ügyintézési tv. 16. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Kötelező elektronikus ügyintézés

Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés aa), illetve b) pontja értelmében, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét. A 14. § (3) bekezdés alapján e kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. A 14. § (2) bekezdés alapján a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. A 14. § (8) bekezdése alapján, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Az E-ügyintézési tv. 9. § (5) bekezdése értelmében kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat hatálytalan.

Az elektronikus ügyintézés gyakorlati megvalósítását biztosító SZEÜSZ-ök, illetve KEÜSZ-ök

Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF): A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget. (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal)

Ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása (RNY): Az RNY a személyek ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. Itt elsősorban azonosítási, kapcsolattartási és képviseletre vonatkozó rendelkezések tehetők meg. Az E-ügyintézési tv. a nyilvántartásban szereplő adatok kötelező lekérdezését írja elő az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére. (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/)

Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír): Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.
(https://epapir.gov.hu/)