Berczik Ábel kiemelte: a javuló körülmények részben a gazdasági növekedésnek köszönhetők, amely 2024-ben várhatóan újra eléri a 4 százalékot. Emellett az előrejelzések alapján az idei 17 százalékos infláció is radikálisan, 6 százalékra csökken. Az önkormányzatok költségvetési támogatása ezzel párhuzamosan mintegy 8 százalékkal nő, amit kiegészít a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a pedagógus illetmények emelése - tette hozzá.
Jelezte: a helyhatóságok költségvetési támogatásának legfőbb célterületei között van a rezsivédelem, ugyanakkor a kormány arra számít, hogy az ideinél lényegesen kiszámíthatóbbak lesznek a jövő évi rezsiköltségek, így ehhez kevesebb többlettámogatásra lesz szüksége az önkormányzatoknak.
Az egyensúlyi helyzet "hangsúlyosabb megjelenése" is fontos szempont lesz, amit megalapoz a helyi iparűzési adó idei rekordmértékű  növekedése - mondta. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a családtámogatások szintén változatlanul az elsődleges célterületek közé tartoznak, így az önkormányzati bölcsődék és óvodák fenntartásához is biztosítja a kormány a "kellő mennyiségű" támogatást, míg az új férőhelyek teremtését többletfinanszírozással segíti.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke azt hangsúlyozta, hogy a 2019 óta minden helyhatóság számára elérhető elektronikus szakrendszert 3197 önkormányzat használja. Az egyéni felhasználók száma idén 5830-cal nőtt, így eléri 40 ezret. Az államkincstár célja a rendszer további fejlesztése a még inkább felhasználóbarát működés érdekében - mondta.     

Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja köszöntőjében rámutatott: a területi közigazgatás és az államkincstár vármegyei szinten sok szálon kapcsolódik egymáshoz.     

Az idei konferencia újdonsága, hogy az adórendszerrel összefüggő témák mellett az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos információk, ezen belül a számviteli kérdések is nagyobb hangsúlyt kapnak. A kétnapos rendezvényre a szervezők 260 helyhatóság képviseletében mintegy 400 résztvevőt várnak.