Közös kincsünk az ötvenéves Tisza-tó, megőrzése pedig közös felelősségünk – köszöntötte Ignácz Balázs főispán a kerekasztal résztvevőit. Gondolatmenetéhez csatlakozott dr. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok főispánja is, kiemelve a térség jövőjével kapcsolatos gazdasági, politikai és szakmai egyeztetések fontosságát.

A busát a 60-as években Kínából telepítették be magyar halastavakba, egy évtizeddel később azonban már természetes vizeinkben is találkoztak a szaporulatával – hangzott el. A planktonokkal táplálkozó, gyorsan és nagyra növő hal az őshonos fajoknak (amúr, ponty, keszeg) élőhely- és táplálékkonkurenciát jelent, ökológiai problémát okozva a Tisza-tavon is. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei arról számoltak be, hogy a 2014-ben elkészült hallépcsőnél a busa tömeges jelenlétét tapasztalják.

A busa – és a szintén inváziós törpeharcsa – állományának csökkentésére a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. 2015 óta szervez szekciós halászatot. Beszámolójuk szerint tavaly közel húszezer kilogrammnyi busától szabadították meg a tavat a szerződéses halászok, varsás és kopoltyúhálós módszerekkel.

A résztvevők szót ejtettek a sporthorgászok szerepéről, a halmonitorozás módszereiről és a busa fogyasztásának, piaci szerepének bővítési lehetőségéről is.

A tanácskozáson részt vettek az Agrárminisztérium, a Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége és a Magyar Országos Horgász Szövetség képviselői is.