A cianidkatasztrófára emlékezve hullott a virág a Tiszába
A Tisza élővilágának emléknapjára és a huszonnégy éve történt cianidszennyeződés katasztrófájára emlékeztek Szolnokon, a Tiszai hajósok terén, az Országzászló előtt.
A Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola gyermekkórusa és néptáncosai után Szalay Ferenc polgármester emlékezett vissza a 24 évvel ezelőtt történtekre.
Ezt követően a megemlékezők a Tiszavirág hídra felsétálva virágokat szórtak a szőke folyóba.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal koszorúját dr. Berkó Attila főispán, dr. Botka János Hunor, a Szolnoki Járási Hivatal vezetője és dr. Nemes Gábor, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője dobta a Tisza hullámaiba.
A tiszai cianidszennyezés több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló cianidfolt két hét alatt vonult le.
Magyarországon a vízügyi hatóságok törekedtek a károk mérséklésére, az érintett települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, valamint az élővilág megóvására. Ennek köszönhetően a Tisza-tó nagy része érintetlen maradt, a holtágak és az árterek csak kis mértékben szennyeződtek, a kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig negyedével csökkent a cianid koncentrációja.
A folyó a vártnál gyorsabban regenerálódott, az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya 2002-re helyreállt, 3-4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban.