1971. február 2-án tizennyolc állam képviselője írta alá az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak élőhelyéről szóló ramsari egyezményt, amelynek célja a vizes élőhelyek megőrzésének előmozdítása, bölcs hasznosításuk elősegítése, és ehhez jogi intézményi keretek kialakítása. Az elmúlt 53 év alatt 169 ország vállalta azt a kötelezettséget, hogy legalább egy vadvizet kijelöl a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Elsődleges cél e területek ésszerű hasznosítása, ökológiai jellegük megőrzése, ennek érdekében védetté nyilvánítása.

A hazai területek közül kiemelt oltalomban a Fertő-tó és a Hortobágy részesül. A Balaton időszakosan tartozik az egyezmény hatálya alá. A nemzetközileg is ismert tatai Öreg-tó helyi jelentőségű védettséget élvez.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét érintően a hortobágyi területek tartoznak a vizes élőhelyek védelméül szolgáló egyezmény hatálya alá. Vármegyénk fontos vízforrása a Tisza, a Zagyva, a Tisza-tó, a Hármas-Körös, a Zagyva folyó mellékága, a Tarna és még számos kisebb csatorna és víztározó.

Hazánk vizeinek megőrzésére és felhasználására különös figyelmet kell fordítani. A természeti kincsekre irányuló ramsari egyezményt az aláíró országok minden évben február 2-án ünneplik meg színes szemléletformáló programokkal.