A székház építésének kezdeteire emlékeztek meg a szolnoki Vármegyeházán
A közel százötven évvel korábbi, nagyszabású építkezés munkálatairól, a vármegye múltjáról, kialakulásáról is hallhattak értékes információkat a székház régi-új feliratának avatóünnepségén résztvevők.
A székház - bár számos vitát és ellenérzést váltott ki kezdetben - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egységének szimbólumává vált. A mai napig Szolnok és a vármegye építészeti örökségének meghatározó részét jelenti. Az épület különös értékét az adja, hogy az ország azon kevés vármegyeháza közé tartozik, amelyet eredetileg is a vármegyei törvényhatóság és közigazgatás elhelyezésének céljára építettek – e gondolatokkal kezdte köszöntőjét a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal vezetője. Dr. Berkó Attila főispán elmondta: 1876-ig kell visszamennünk az időben, ha a székház építését szeretnénk nyomon követni. Szolnok történelmi központjában, a Tisza-híd lábától nem messze állt egykoron a Zöldfa vendéglő, ennek a telkére épült igen rövid határidő, mindössze 292 munkanap alatt 231.000 forintból a mai vármegyeháza.
Dr. Berkó Attila beszédében méltatta Sipos Orbán alispánt, akinek szervezőmunkája nélkül a székház ilyen rövid idő alatt nehezen épülhetett volna fel. Ugyancsak elismeréssel szólt dr. Fülöp Tamás tudományos munkájáról, megjelent írásairól, amelyek segítségével hiteles információkhoz juthatunk a vármegyeháza és a közigazgatás történetéről, a város, a vármegye fejlődéséről.
Az, hogy erre az épületre és az itt folyó munkára ma büszkék lehetünk, nagyban köszönhető az elődöknek: az egykori alispánoknak, főispánoknak, közigazgatási hivatalvezetőknek, kormánymegbízottaknak. Az 1876-ban megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye élén az elmúlt közel másfél évszázad során számos kiváló közigazgatási szakember állt. Nekik köszönhető, hogy a székház több mint egy impozáns épület. Egy olyan intézmény, amely a magyar közigazgatási rendszer keretei között, a hatályos jogszabályok figyelembevételével biztosítja a hatósági munkát, és kiszolgálja a vármegyei önkormányzatiság igényeit – hangsúlyozta a kormányhivatal vezetője.
Ezt követően Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei közgyűlés elnöke tartott avatóbeszédet, majd dr. Csönge Attila, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárának igazgatója nyújtott átfogó történelmi áttekintést a hallgatóságnak. A történész az első írásos emlékektől kezdve beszélt a vármegye múltjáról, kialakulásáról, valamit a főbb, változásokat előidéző eseményekről.