A klímaváltozással járó szélsőséges időjárási helyzetek új kihívásokat jelentenek
Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megszaporodtak a termőföldet érintő, szélsőséges időjárási helyzetekhez kapcsolódó káresemények a dombvidéki területeken is, amelyek Komárom-Esztergom vármegyében jelentős kiterjedésűek. Itt a vízerózió különösen nagy gondot okoz.
Magyarországon mintegy 2,3 millió hektár termőföld terület veszélyeztetett víz- és szélerózióval. Az erózió veszélyezteti a termőföld termékenységét, károsítja az érintett és a környező földterületek termőrétegét, a közúthálózaton kialakuló sárelöntésekkel, a vízelvezetők feliszapolásával és a belterületek elöntésével balesetveszélyes állapotokat idézhet elő. A termőföld pedig egyúttal a gazdálkodó legfontosabb termelő eszköze és feltételesen megújuló erőforrása; az innen elszállított iszap meghatározó mértékben járul hozzá a felszíni vizek nitrát-, foszfor- és növényvédőszer-terheléséhez. A termőföld ökológiai adottságaihoz nem igazodó helytelen művelési ág, művelésmód vagy technológia megválasztásával tartósan károsodhat a talaj termékenysége, biológiai aktivitása is.
A közutakat, belterületeket érintő sárelöntések szinte minden évben előfordulnak. A legutóbbi jelentősebb eseményre 2023. június 8-án került sor, amikor a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső Tatabánya és Környe határában iszapos elöntést okozott a 8135 jelű közút mentén, de történtek elöntések Gyermely és Szomor határában is. A káreseményeket a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya talajvédelmi hatáskörben vizsgálta.
A vízerózióból származó sárelöntések kialakulásában a kapás növényekkel vetett területek gyengén fejlett növényállománya, a frissen végzett talajmunkák (kukorica- és napraforgóvetés, sorközművelés, tarlóhántás, repcevetéshez terület-előkészítés), a nagy intenzitású csapadékok és a területen lévő vízelvezetők hiánya, vagy rossz állapota egyaránt szerepet játszik, amelyek a gazdálkodó által nem, vagy csak nehezen befolyásolható körülmények.
A talajvédelmi szempontú vizsgálat során viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a bekövetkezett káresemények a talajvédelem követelményeit figyelembe vevő gazdálkodással jelentősen csökkenthetők lettek volna.
A vizsgált területen az elsődleges problémát a művelés irányának nem megfelelő megválasztása okozta, vagyis arra lejtőirányban került sor, és ezek a megszakítás nélküli 6-8%-os lejtők több száz méter hosszúak voltak. Ennek oka részben az, hogy a terület egy részén az osztatlan közös tulajdon felszámolása során nem vették figyelembe a jogszabályba fogalt követelményt: „a termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak”.
A másodlagos problémák már csak súlyosbították a helyzetet. Az évtizedek alatt leromlott, talajképző kőzetig erodált, könnyű mechanikai összetételű talaj, a parcellák fekvésének és talajadottságainak figyelmen kívül hagyása, a talaj szerkezetét romboló művelésmódok, a felszínhez közeli tömörödött talajréteg, a rossz talajfedést biztosító kultúra termesztése együttesen oda vezetett, hogy elképesztő mértékű eróziós károk keletkeztek a parcellákon belül.
