Talaj a talpad alatt – Kömlőd 2026
A Magyar Talajtani Társaság már harmadik alkalommal hirdetett országos figyelemfelkeltő kampánynapot, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet egyik legfontosabb természeti erőforrásunk és nemzeti kincsünk, termőtalajaink állapotára és fontosságára, a talajdegradáció jelentette komplex, a földrész és a bolygó lakosságát érintő problémára.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal fontosnak tartja, hogy a hatósági feladatokon felül szerepet vállaljon a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási helyzetek jelentette kihívásokra választ adó újszerű gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésében, a gazdálkodók talajjal kapcsolatos ismereteinek bővítésében, megteremtve az igényt a technológiai alkalmazkodásra.
Kormányhivatalunk Növény- és Talajvédelmi Osztálya és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezete közös rendezvénye március 20-án volt Kömlőd külterületén. A megjelent gazdálkodók idén is hasznos, a gyakorlatban hasznosítható ismereteket szerezhettek.
Elsőként Szabadka Péter Pál mutatta be gazdaságát, és parcelláját, ahol ökogazdálkodást folytat, több mint tíz éve forgatás nélkül. Figyelemre méltó elvek mentén gazdálkodik, módszere a költségek és kockázatok minimalizálására és a jövedelem maximalizálására épül, amelynek az alapja a talajegészség.
A talajszelvény a világ legtermékenyebb talajtípusa, a mészlepedékes csernozjom. A szelvény közvetlen környezete (közel sík dombhát) biztosította, hogy a talaj közel eredeti szépségében megmaradjon, a vidéket sújtó igen erős talajerózió ellenére. Leszámítva a talaj legfelső 10-15 centiméteres leromlott szerkezetű rétegét és tárcsatalpat, a talaj szép morzsás szerkezetű volt, tele gilisztajáratokkal, gilisztaürülékkel, a mélyebb rétegekben pozitív és negatív krotovinákkal. A helyszínen a gilisztaszámlálás mellett vizsgáltuk a tömörödöttséget és vízbeszivárgást, valamint elemeztük a laboratóriumi vizsgálatok eredményét, melyek az alap- és tápanyagvizsgálaton túl a morzsa vízállékonyságot, valamint egy speciális mikrobiológiai vizsgálatot is tartalmaztak. Mindezeket a szomszédos rendszeresen szántott parcellán is elvégeztük.
Az összehasonlítás eredményei:
A morzsa vízállékonyságban mindkét talaj elmarad az optimálistól (min. 80% vízálló morzsa, max 20% por frakció), azonban a szántás nélküli talaj messzemenően jobb eredményeket ért el (50% por, 31% 2 mm-nél nagyobb vízálló morzsa, míg a szántott talajon 64% por és 15% 2 mm-nél nagyobb vízálló morzsa).
A mikrobiális teszt alapján a nem szántott parcella egyértelműen jobb mutatókkal rendelkezik a mikrobiális teljesítmény és biodiverzitás, valamint a funkcionális gazdagság (ezek közül a szárbontásban és a nitrogénciklusban részt vevő törzsekben igen, a foszfor-mobilizáló törzsekben nem volt számottevő különbség) tekintetében.
A giliszták is igazolták előzetes feltevéseinket. Mindkét parcellán 5-5 mintából (25*25 cm élhosszúságú talajkockákból) nyertük ki a szorgos állatokat. A szántott parcellán átlagosan 1-2 (max. 3), a nem szántott parcellán átlagosan 7-8 (max. 10) db gilisztát számoltunk. A giliszták a talajegészség fontos szintmérői. Tevékenységükkel nem csak tápanyagot szolgáltatnak, talaj szerkezeti elemeket építenek, hanem stabilizált járataikkal biztosítják a víz és a levegő mozgását a talaj mélyebb rétegei felé, és utat nyitnak a növényi gyökereknek is. A talajszelvényben 110 cm-en is találtunk összegömbölyödött, még télire elvackolt gilisztát.
A vízbeszivárgás helyszíni mérését nagyban befolyásolta a nem szántott talaj felső rétegének leromlott szerkezete és a tárcsatalp, míg a szántott talajon a még nem ülepedett, nagy hézagterű mesterséges talajszerkezet. Ennek megfelelően a szántott talajon a víz gyorsabban elszivárgott, azonban érdemes lenne ezt a vizsgálatot a tenyészidő végén megismételni, addigra ugyanis a mechanikai eszközökkel aprított talaj mesterségesen létrehozott szerkezeti elemei szétesnek, a hézagtér csökken, és a talaj összetömörödik.
Tanulságos volt a talaj tápanyagvizsgálatának eredménye is, mely szerint számottevő különbség a két talaj között nem lelhető fel, annak ellenére sem, hogy a szántott parcellán rendszeres a műtrágya felhasználás. A nem szántott parcellán a termékenység fenntartása a talajbiológia eszköztárával és szerves anyagokkal történik. Természetesen nem lehet eltekinteni a rendszeres talajvizsgálattól, amellyel a technológia eredményessége nyomon követhető, és a talajzsarolás elkerülése érdekében szükséges intézkedések tervezhetők.
Az eredmények megerősítették a gazdálkodót abban, hogy jó úton jár, de bőven van még tennivaló. Természetesen szó esett a talajbaktériumok szerepéről és jelentőségéről a növénytáplálásban, a növény és talaj egészségi állapotának biztosításában.
Akinek most sürgősebb dolga akadt, jövőre ismét új, érdekes helyszínen találkozhat innovatív gazdálkodótársakkal, attraktív talajokkal és a Magyar Talajtani Társaság elhivatott képviselőivel. A siker kulcsa az alkalmazkodás, a megoldás a lábunk előtt és alatt hever!
