Visszatérő hívatlan vendég: ismét a parlagfűről
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) hazánk egyik legelterjedtebb szántóföldi gyomnövénye. Számos szántóföldi kultúrában jelentős növényvédelmi feladat az ellene való védekezés, e mellett pollenje Magyarországon a legtöbb kellemetlen tünetet kiváltó allergén, melytől a lakosság mintegy 20 százaléka szenved. Mindezek miatt a parlagfű elleni védekezés össztársadalmi érdek.
A gyomnövény magja a talajban több évtizedig képes megőrizni csírázóképességét. Zárt növényállományú területeken nem képes tömegesen megjelenni, viszont ha a talaj bolygatása miatt megbomlik a korábban beállt egyensúlyi állapot, kedvező körülmények alakulnak ki a felső talajrétegben tömegesen jelenlévő magvak gyors csírázásához. Ezek kikelve rendkívül gyors növekedésre képesek, a növény rövid idő alatt számos virágzatot fejleszt, és hatalmas pollenmennyiséget produkál. Az első kaszálást ezért a főhajtás lehetőség szerinti legfejlettebb állapotában, közvetlenül a virágbimbó kialakulása előtt kell elvégezni, így csökkentve az oldalhajtásképzést.
Mezőgazdasági területeken a növényvédő szeres kezelések megfelelő időzítésével jól kordában tartható, bár elhúzódó kelése többszöri védekezést igényel. Egyes kisebb kultúrákban azonban a megfelelő technológia, a hatásos és engedélyezett növényvédő szerek hiánya nehezíti a védekezést. A nagy felületen termesztett kultúrnövények esetében a védekezés megoldott, elsősorban a kezeletlen táblaszegélyekben kell számítani a parlagfű tömeges megjelenésére. Ugyancsak tömegesen jelenhet meg a nem megfelelően kezelt tarlókon, új telepítésű lucernában, elhanyagolt ültetvényekben, valamint az eszköz és munkaerőhiánnyal küzdő biogazdaságokban. Belterületen különösen „veszélyeztetett” területek az építkezések, ipari parki beruházások, útépítések. A földutak és közutak mentén szintén gyakran előfordul.
Megfigyeléseink alapján jelenleg a parlagfű jellemzően 4-10 leveles fejlettségű, de a meleg és csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremt a gyomnövény gyors fejlődéséhez. Fejlettebb egyedek a nem művelt területeken és ültetvényekben fordulnak elő, ahol a talajelőkészítő munkák vagy a kaszálás elmaradása miatt a korábbi kelésből származó növények zavartalanul fejődhettek.
A hatályos jogszabályok alapján a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Megszűnt tehát az időbeli korlát, a virágbimbó kialakulását kell megelőzni. Ez mindenkire és gyakorlatilag minden területre vonatkozik.
Felhívjuk tehát az ingatlantulajdonosok, földhasználók figyelmét, hogy bel- és külterületen egyaránt haladéktalanul kezdjék meg a parlagfű elleni védekezést ott, ahol a gyomnövény jelen van, és fejlettsége ezt indokolja.
A területek ellenőrzését az ingatlanügyi hatóság és a jegyzők, valamint a növényvédelmi hatóság végzi. A felderítés az utóbbi években már nem csak földi úton, hanem a hatékonyság növelése érdekében repülőgép, helikopter vagy akár drónok alkalmazásával is történik.
Az idei évi ellenőrzések már megkezdődtek. A korai ellenőrzések célja, hogy a földhasználók figyelmét felhívjuk a területen jelen lévő, de még nem virágbimbós parlagfűre, és így eljárás megindítása nélkül lehetőséget biztosítsunk a védekezésre, a pollenszórás megelőzésére. A száras-leveles fejlettségű parlagfű jelenétéről a földhasználók tájékoztatást kapnak. A védekezési kötelezettség teljesítését későbbiekben célzottan ellenőrizzük.
Fontos kiemelni, hogy belterületen nem szükséges figyelembe venni a parlagfű darabszámát és borítási százalékát, virágbimbós parlagfű jelenléte esetén el kell rendelni a közérdekű védekezést, melyre a jegyző jogosult. Külterületen továbbra is az ingatlanügyi hatóság vesz fel jegyzőkönyvet, de itt figyelembe vesszük, hogy a parlagfű milyen mértékben van jelen. Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a virágbimbós parlagfű borítása meghaladja az 5%-ot, kivéve, ha ennek eredményeként a kultúrnövény károsodna, mert ez esetben csak akkor, ha a parlagfűvel való felületi borítottság meghaladja a 30%-ot is. Fontos változás tehát, hogy külterületen nem a kultúrnövény tőszáma és fejlettsége, csak a parlagfű állapota és borítása számít a közérdekű védekezés elrendelésénél.
Továbbra is változatlan, hogy mind belterületen, mind külterületen növényvédelmi bírságot kell kiszabni, függetlenül attól, hogy volt-e közérdekű védekezés, vagy teljesített-e a földhasználó. A növényvédelmi bírság mértéke 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet.
A parlagfűvel kapcsolatos hatósági ellenőrzések és eljárások gyorsítása érdekében a közérdekű bejelentést követő 5 napon belül helyszíni ellenőrzést kell tartani, és szükség esetén a közérdekű védekezést azonnal el kell rendelni.
Nem kerül sor a közérdekű védekezés végrehajtására, vállalkozó kirendelésére, ha az ügyfél idő közben maga tesz eleget kötelezettségének. Amennyiben nem így történik, akkor a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is az ügyfélnek kell megfizetnie.
A közérdekű bejelentések legegyszerűbben a Parlagfű Bejelentő Rendszerben (PBR) tehetők meg, melyhez mobil applikáció is elérhető.
Megfigyelhető, hogy a gazdálkodók kiemelt figyelmet fordítanak a helyes tarlóápolásra, hiszen ennek a nedvesség- és szervesanyag-megőrzésben, a jó agronómiai szerkezet kialakításában is óriási jelentősége van. Napraforgóban pedig a herbicid-toleráns hibridek elterjedésének és egy új gyomirtószer-hatóanyag (halauxifen-metil) engedélyezésének köszönhetően sokkal eredményesebben lehet védekezni a parlagfű ellen.