Magyarország nyugati végéről, Kőszegről is jött látogató a vármegyeházi sétára, hogy megismerkedjen a reformkor egyik legszebb, és történetileg is nagyon fontos helyszínével. A két óránként induló csoportokat a nagyobb létszámra való tekintettel sűríteni kellett. A látogatók megnézhették a három egybefüggő épületből álló vármegyeháza legszebb részeit. A Kossuth Lajosról elnevezett Dísztermet, a száz évvel ezelőtt könyvtárrá alakított centrális alaprajzú börtönkápolnát, a korabeli börtönök helyét, az 1848-ig ítélet végrehajtás helyszíneként szolgáló középső, úgynevezett akasztóudvart.

A séta vezetői felidézték a nagy pesti árvizek történetét is, amelyek közül az 1838 márciusában pusztító jeges ár súlyosan megrongálta, a vármegyeháza korábbi épületét is. De szó került arról a sajnos néhány éve elpusztult kanadai feketediófáról is, amelynek gyökerei ma is ott láthatóak a Díszudvaron.

A résztvevők megismerkedtek a Pesti Vármegyeháza építésének történetével. A séta közben képet kaphattak a reformkori Magyarország közigazgatásáról és sok történeti tényt és anekdotát hallhattak a XIX. század legfontosabb közéleti személyiségeiről, hivatali tisztségviselőkről, politikusokról, írókról, költőkről, művészekről, akik gyakran megfordultak a vármegyeházán és sokat tettek Pest vármegye és Magyarország fejlődéséért. A résztvevők hallottak híres betyárokról, a Jókai Mór által megírt Rab Ráby történetéről, orvosokról és foglárokról, láthattak gyönyörűen megmunkált színes ólomüveg ablakokat, szobrokat, kutakat és napórát.

Az évek óta rendszeresen szervezett vármegyeházi történeti és kulturális sétáknak a tapasztalat szerint egyre több résztvevője van. Idősek és fiatalok szívesen ismerkednek meg a magyar múltunk épségben megmaradt emlékeivel.