Tarnai Richárd főispán emlékező beszédében kiemelte, hogy magyarságunk szempontjából lényegtelen, hogy valaki Nagykőrösön, Nagyváradon, Kassán, Nagybecskereken, Varasdon, Lendván, vagy éppen Munkácson született, ha magyar nyelven beszél, magyarul gondolkodik, illetve a magyar címer, a himnusz és a piros-fehér-zöld színek dobogtatják meg a szívét, akkor mindig magyar lesz, hiszen „egy vérből valók vagyunk”.

Elhangzott Babits Mihály Áldás a magyarra című verse: „A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már, és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab: egy test a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.”

Kép

Kapcsolódik a költő gondolatához és nagyon aktuális a következő Apponyi Alberttől származó idézet: „Ez a terület, amely Magyarországot alkotja és amely jogilag ma is Magyarország, századokon át rendkívül fontos szerepet játszott Európában, különösen Közép-Európában a béke és a biztonság fenntartása tekintetében.”

Kép

A megemlékezés zárásaként határon túlról származó munkatársak közreműködésével szólalt meg a trianoni emlékharang a vármegyeháza díszudvarán.