Pártfogó Felügyelői ügyfélszolgálat, Pest vármegye

A Kormányhivatalok feladatkörébe tartoznak a pártfogó felügyelői szakterület általános feladatkörei az alternatív büntetés-végrehajtás, büntetőeljárás resztoratív része és az egyes igazságügyi hatáskörök. Pártfogó felügyelői szolgálat a szabadságelvonással nem járó büntetések és intézkedések végrehajtására hivatott szervezet, mely a büntetőeljárásban azok egyes szakaszaiban végzi tevékenységét, szakértőként jár el, egyes büntetőeljárási jogintézmények tekintetében rendelkezik hatáskörrel. A Pest Vármegyei Kormányhivatal szervezeti felépítésében a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályhoz tartozó Pártfogó Felügyelői Osztály látja el ezeket a feladatokat.

• Az alábbi jogszabályok alkotják a felhatalmazást és jelölik ki a tevékenységet:  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.).; Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.); A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény; A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL (továbbiakban: Bvtv.). törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény; Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet.
• A Btk. meghatározza, a pártfogó felügyelő speciális feladatát a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatosan, mely a fiatalkorú helyes irányú fejlődésének elősegítésében, nevelésében és védelmében kell, hogy megmutatkozzon. A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében Bv. tv. 310. § (1).
• A pártfogó felügyelet (Btk. 69. §, 119. §) a jogszabályok alapján megfogalmazott két irányelvet követi, a támogatás és az ellenőrzés elvét. A pártfogó felügyelet a resztoratív (helyreállító) szemléletű igazságszolgáltatás helye. A pártfogó felügyelet járulékos intézkedés valamilyen büntetés vagy intézkedéssel együtt kell elrendelni. Feladatának célja a konfliktusok (bűncselekmény) előtti, „eredeti állapot” helyreállítása, hogy az elkövetőt felelősségvállalásra serkentse, és ezzel párhuzamosan a sértett érdekét és sérelmét is orvosolja. A pártfogó felügyelő személyre szabott nevelési tervvel segíti a fiatal vagy a felnőtt elkövetőt, különböző módszerek és technikák bevonásával. Az eljárásban a fiatalkorúak ügyét elkülönítve szükséges végrehajtani. A diverziós eljárások és resztoratív módszerek elősegítik a társadalom felé nyújtott jóvátételt, csökkentik a visszaesés kockázatát, és az elkövető tekintetében (re)szocializációs folyamatokat indítanak be.
• Közvetítői eljárás lényege, hogy a büntető- illetve a szabálysértési eljárásban az elkövető szembesül a konfliktusban szeplő személlyel (sértettel), egy közvetítő irányításával. Ebben az eljárásban a pártfogó felügyelő mediátorként vesz részt, és a folyamatért felelős. A közvetítői eljárás egy érdekalapú konfliktuskezelő módszer (mediáció), melynek segítségével a felek egy közös, minden szereplő által elfogadott konszenzuson alapuló megállapodást köthetnek. A jogalkotó ilyen szándékkal helyezte a büntetőeljárásba és a szabálysértési eljárásba mediációt. Az eredményes eljárás következménye lehet a büntető- és szabálysértési eljárás lezárása.
• Csoportos resztoratív foglalkozásokon agressziókezelő, szociális készségfejlesztő, erkölcsi motivációs tréningeket tartunk bűnelkövető fiatalok számára. A foglalkozásokon a fiatalok elsajátíthatnak olyan készségeket és módszereket, melyek segítségével a társadalomban helyt tudnak állni, normakövetőkké lesznek, és ezáltal a bűnelkövetés kockázata csökkenhet. Ezeket foglalkozásokat a bíróság vagy az ügyészség külön magatartási szabályként írja elő (Btk. 71. §). A foglalkozásokat kiképzett pártfogó felügyelők végzik. A Be. egyes esetekben kötelezővé teszi a külön magatartási szabályok előírását.
• A közérdekű munkabüntetés célja, hogy az elítélt a közösség érdekében ingyenes munkát végezzen, valamint a bűnismétlés megelőzését és az elítélt társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja. A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik. A pártfogó felügyelő feladata a megfelelő munkahely kijelölése, és az eljárás jogszerűségének és eredményességének felügyelete.
• A megelőző pártfogás a bűncselekményt illetve elzárással sújtható szabálysértési cselekményt megvalósító gyermekkorúak körében bevezetett jogintézmény. Az elkövetést követően a pártfogó felügyelőnek kockázatelemzést kell készítenie, majd a bűnismétlés magas vagy közepes kockázata esetén kerül elrendelésre az intézkedés. Ezen feladatunkat a családokkal, gyámhivatalokkal, családsegítő szolgálatokkal, és a tanintézményekkel szoros és széleskörű együttműködésben látjuk el.
• Pártfogó felügyelői szakvéleményt és kockázatértékeléssel egybekötött környezettanulmányt készítünk büntetőeljárás folyamán, mely bizonyítási eszközként szerepel az eljárásban. A szakvélemény elkészítéséhez a Be. szabályai szerint szükséges a lakó- és iskolai környezet megismerése, személyes interjúk elkészítése. A Be. kiemeli a pártfogó felügyelők ebben a körben végzett szakértői minőségét.
• Jóvátételi munka (Btk. 67. §; Btk. 117. §; Btk. 119. §) pártfogó felügyelet alkalmazása mellett. Ezt az intézkedést pártfogó felügyelt kíséri, melynek elsődleges célja, hogy az elkövető az általa választott jóvátételi munka tevékenységet elvégezze, a munka teljesítését a pártfogó felügyelő ellenőrzi.
• Az Utógondozás keretében az elítéltek, akik a letöltendő szabadságvesztést követően szabadulnak (javítóintézeti nevelésből ideiglenesen elbocsáttatnak), pártfogó felügyelet alá kerülnek, utógondozásban részesülhetnek. A pártfogó felügyelő feladata a visszaesés minimalizálása, a társadalomba való reintegráció elősegítése, tanácsadás, életvezetés. Az utógondozott személy szociális körülményei alapján, mentális, érzelmi és lelki érettsége szerint megfelelő foglalkozásokon, készségfejlesztő csoportfoglalkozásokon vehet részt.

A diverziós és resztoratív büntetés-végrehajtások és intézkedések előtérbe helyezésével a jogalkotó látható akarata, hogy az alternatív büntetőeljárásoknak és végrehajtásoknak teremtsen nagyobb teret.