Azbeszt-ügy: egészségügyi lakossági fórumot tartott a kormányhivatal
Az azbeszt-ügy kapcsán tartott lakossági fórumot tartott az Oladi Plató és környékén élők számára a kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, ahol a témában az érdeklődök szakmailag megalapozott, közérthető tájékoztatást kaptak, és a szakemberek a felmerülő kérdésekre is válaszoltak.
Dr. Szima Barna tüdőgyógyász-onkológus kiemelte, hogy az azbeszt világszerte az egyik legveszélyesebb foglalkozási ártalom. Mint mondta, 20-30-40 év elteltével kapcsolat mutatható ki a mellhártya, a tüdő és a garat rosszindulatú daganataival. Ezt dániai vizsgálatok is alátámasztják, ahol azbesztbánya közelében felnőtt gyermekek hosszú távú utánkövetésével igazolták az összefüggést.
Hozzátette: jelenleg nincs olyan általános szűrővizsgálat, amely alkalmas lenne a betegségek korai felismerésére. Bizonyos esetekben, például tartós kitettségnél, egyéni mérlegelés alapján CT-vizsgálat jöhet szóba, főként 50 év feletti dohányosoknál.
Azt is hangsúlyozta, hogy a porterhelés számos légúti betegségben szerepet játszhat, de nem minden eset köthető az azbeszthez, és az elmúlt években nem nőtt a mellhártya-daganatok száma.
Dr. Tompity Tünde, az Oladi Plató egyik háziorvosa arról beszélt, hogy praxisukban - amely Szombathely egyik legnagyobb körzete, hiszen közel 3000 beteg tartozik hozzájuk - nem tapasztaltak a város más részeihez képest magasabb légúti megbetegedési arányt. Mint fogalmazott, az azbeszt jelenléte ugyan növeli a kockázatot, de nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul. Hozzátette, hogy a dohányzás és az azbeszt együttesen jelentősen fokozza a veszélyt, ezért nemcsak a dohányzás mérséklését, hanem annak teljes elhagyását javasolja.
Dr. Pándics Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ laboratóriumi módszertani igazgatója a megelőzés fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy csökkenteni kell a porral való érintkezést, különösen a szabadban töltött idő mérséklésével. Bár több helyen is előfordulhat szennyezés, az Oladi Platón, a Síp utca térségében nagyon magas koncentrációban van jelen. A kiporzás hatása csak néhány száz méterre terjed, így nem kell attól tartani, hogy a szél több kilométerre elszállítja az azbesztport.
A kiporzás ellen segít az utak és udvarok nedvesítése, a forgalom korlátozása, valamint az otthoni higiénés intézkedések, például házba lépéskor a cipő levétele és a rendszeres nedves takarítás.
A szabadtéri munkák mérséklése indokolt, és a gyermekek számára sem ajánlott a hosszas kint tartózkodás. A szellőztető rendszereknél a kintről levegőt beszívó berendezések jelenthetnek kockázatot, de megfelelő szűrőkkel ez csökkenthető.
Dr. Pölöskey Péter gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek különösen érzékenyek a porterhelésre, mivel a tüdejük még fejlődésben van, és testmagasságuk miatt közelebb vannak a por keletkezésének a helyéhez. Hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon nem várhatók az azbeszthez köthető tünetek, ezek jellemzően csak évtizedek múlva jelentkeznek, ezért jelenleg nincs szükség sem azonnali képalkotó vizsgálatra, sem gyógyszeres kezelésre.
A most jelentkező légúti panaszok többnyire fertőzésekhez vagy általános porterheléshez köthetők. Mint mondta, nincs olyan gyógyszer, amely eltávolítaná az azbesztrostokat a tüdőből, ezért a megelőzés kulcsfontosságú - ebben pedig sokat számít, ha a szülők nem dohányoznak.
Dr. Király Ildikó vármegyei tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy a Népegészségügyi Főosztály folyamatos kapcsolatban áll az alap- és szakellátás munkatársaival, az azbeszt-ügyben a lakosság tájékoztatását továbbra is kiemelt feladatának tekinti. Arra kérte a lakosságot, hogy folyamatosan kövessék a kormányhivatal hivatalos tájékoztatásait, valamint a közzétett Gyakran Ismételt Kérdéseket és válaszokat, amelyeket az újonnan érkező kérdések alapján folyamatosan frissülnek!