Gyógyír a hetek óta tartó aszályos időszakban: a talajnedvesítő és vízmegtartó készítmények szerepe a nyári hőségben
A nyári hőhullámok nemcsak a növényeket, hanem a talajt is komoly kihívás elé állítják. A tartós meleg és a csapadékhiány hatására a talaj kiszárad, szerkezete megváltozik, és gyakran víztaszítóvá válik. Ilyenkor hiába igyekszünk „eláztatni” növényeinket, a víz jelentős része nem jut el a gyökérzónába, hanem egyszerűen lefolyik a talaj felszínén. Mit tehetünk, hogyan próbáljuk ennek ellenére életben tartani növényeinket a nyári aszály idején? Both Gyulát, növényvédelmi szakügyintézőnket kérdeztük.
A talaj felső rétegeinek kiszáradásra, víztaszítóvá, hidrofóbbá válása gyakori jelenség különösen a homoktalajokon, a több éve telepített tuják, a Leylandi-ciprusok és fenyősövények esetében, ahol a sűrű gyökérzet és a száraz talaj együttesen tovább rontják a víz hasznosulását.
Talajnedvesítők
A talajnedvesítő készítmények olyan speciális felületaktív anyagokat tartalmaznak, amelyeknek köszönhetően az öntözővíz könnyebben behatol a kiszáradt talajba, egyenletesebben oszlik el, és eléri a növények gyökérzetét. Nagy előnyei, hogy ezáltal javítják a víz beszivárgását a talajba, egyenletesebb nedvesedést biztosítanak a gyökérzónában, csökkentik a felszíni vízelfolyást, növelik az öntözés hatékonyságát, és mindezek hatására mérsékelni tudják az aszály okozta stresszt.
A talajnedvesítők alkalmazása különösen hasznos:
- tuja- és Leylandi-ciprus sövényeknél,
- borókaféléknél,
- fenyőknél és más örökzöldeknél,
- új telepítésű növényeknél,
- konténeres és dézsás növényeknél.
A legjobb eredmény érdekében érdemes a készítményt a kora reggeli vagy esti órákban kijuttatni, mindig bőséges beöntözni és ezt - a kezelést a készítmény előírásától függően - 3–6 hetente megismételni. Egy ilyen ismert talajnedvesítő készítmény a H2Gro, amelyet a díszkertekben és a professzionális kertészetekben is széles körben alkalmaznak.
Vízmegkötő talajkondicionálók (hidrogélek)
A hidrogélek más elven működnek, mint a talajnedvesítők. Ezek a speciális polimerek nagy mennyiségű vizet képesek felvenni, majd azt fokozatosan visszaadják a növények gyökérzetének. Így hosszabb ideig biztosítanak nedvességet a talajban. A hidrogélek előnyei, hogy vízmegtartó hatásuk révén csökkentik az öntözések gyakoriságát, javítják a fiatal növények eredését, növelik a talaj vízmegtartó képességét, és ugyancsak mérséklik az átültetés okozta stresszt. Különösen hasznosak ott, ahol a víz gyorsan elszivárog vagy korlátozott az öntözési lehetőség. A hidrogéleket elsősorban újonnan ültetett növényeknél, dézsás és konténeres növényeknél, valamint olyan homoktalajokon javasolt alkalmazni, ahol a víz gyorsan átszivárog.
Jól ismert ilyen talajkondicionáló a Zeba, amely természetes alapanyagból készül, és hatékony segítséget nyújt a talaj vízgazdálkodásának javításában.
Melyiket alkalmazzuk?
Bár mindkét készítmény a víz jobb hasznosulását szolgálja, eltérő problémára kínálnak megoldást. A talajnedvesítők akkor jelentenek segítséget, amikor a kiszáradt talaj már nem képes megfelelően felvenni a vizet, míg a hidrogélek a talaj vízraktározó képességét növelik, vagyis az egyszer már bejutott vizet tartják tovább a gyökerek közelében.
A két technológia akár egymást kiegészítve is alkalmazható: a talajnedvesítő segíti a víz bejutását a talajba, míg a hidrogél hosszabb ideig megőrzi azt a növények számára.