A csapadékos időjárás és az árvizek kedveznek a szaporodásuknak – emelte ki Farkas István, a kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi szakügyintézője. 

Szinte mindent megesznek, a kakukkfüvet, levendulát, majorannát, rozmaringot, de a fokhagymát kerülik és a paradicsom is riasztja őket.

A meztelencsigák nem szeretik a fényt, a nedvességet viszont annál inkább. Általában sötétedéstől hajnalig károsítanak, viszont amennyiben esős, felhős az időjárás, napközben is előjönnek. Szívesen tartózkodnak nedves, párás helyeken, a vízaknák környékkén, kedvelik az elhanyagolt kertrészleteket. Az is baj, ha a szomszédban van ilyen, mert onnan is átjöhetnek - egy éjszaka akár 12-15 métert is megtesznek.  
Házikertekben a csigák kézi összegyűjtése a leghatékonyabb módszer. Emellett össze is csalogathatjuk őket sörcsapda segítségével, de egyetemi kutatók szerint a tejsavó is vonzza őket - tette hozzá a praktikákat Farkas István. Elmondta: kereskedelmi forgalomban kapható egy rovarpatogén fonálféreg is, ami a biológiai védekezés egyik eleme. 

A fizikai akadályok is fontosak a csigák távoltartásában: szórjunk mészport a szegélyekre, közlekedő utakra, vagy bádogból készítsünk csigakerítést az ágyások köré. A fahamu, az apróra zúzott tojáshéj, a fürészpor szintén akadályozzák mozgásukat.

Kaphatók csigariasztó és csigaölő szerek is. Míg előbbi a növény töve köré szórva távol tartja a csigákat, (ha át próbálnak menni rajta, sérülést okoznak) addig utóbbi el is pusztítja az állatokat. A metaldehid, vagy vas-foszfát/vas-pirofoszfát hatóanyagú készítményekkel bánjuk óvatosan: a készítményt a növényekre felülről szórni tilos! A szer háziállatokra mérgező.  

Érdemes próbálkoznunk és felvennünk a harcot az állatokkal, mert tarrágásra képesek a (konyha)kertben, oda lehet az éves munkánk, de még a raktárba betakarított zöldségeket is megrágják. Száz százalékos védelem azonban nincs, meg kell tanulnunk együtt élni a spanyol meztelencsigával.