Vármegyénkben az elmúlt időszakban is folytatódott az egész tavaszra jellemző, átlagosnál hűvösebb és kevés csapadékot hozó időjárás. A nappali maximum hőmérsékletek elmaradtak az ilyenkor megszokottól, csupán 12-22 Celsius-fok körül alakultak, éjszaka és hajnalban pedig gyakran kifejezetten hideg volt, többször előfordult, hogy csupán +1 Celsius-fokot mutatott a hőmérő higanyszála. Az alacsonyabb hajnali hőmérsékletek, a viszonylag nagy napi hőingadozás és a jelentős páralecsapódás meghatározták, hogy milyen károsító tényezőkkel kell számolniuk a gyümölcstermesztőknek.

A cseresznyefákon megfigyelhető jelek alapján az időjárási körülmények kedveztek a fekete cseresznye levéltetű kolóniák kialakulásának, helyenként erősen károsodott hajtásvégekkel is találkozhatunk. A következő időszakban számítani lehet még a cseresznyelégy megjelenésére is, ezért javasoljuk, hogy időben helyezzék ki a sárga ragacsos lapokat, amelyekkel jól nyomon követhető a kártevő rajzása.

Az almán a lisztharmat tüneteinek terjedését tapasztalhatjuk, melynek fejlődése az átlaghőmérséklet emelkedésével felgyorsulhat és tovább fokozódhat. Felmelegedés esetén nem csak ezek a tünetek erősödhetnek fel, hanem az úgynevezett „almavarasodás” is kárt tehet a gyümölcsfáink levelében, valamint a fejlődő gyümölcsökben egyaránt. Rajzik az almamoly is, igaz, a hűvösebb időjárás miatt egyelőre még vontatottan. A levéltetvek jelenléte, ahogy szinte minden gyümölcsfán, itt is általános, fokozott figyelmet érdemelnek. A nehezen pusztítható vértetvek fehér telepeivel is találkozhatunk. Itt a megelőzés érdekében érdemes megfelelő időben kiritkítani a koronát, hogy ne legyenek benne mélyárnyékban levő részek, és a vízhajtásokat is tartsuk kordában. 

A szőlőben a lisztharmat-fertőzés kialakulásával kell számolni, melynek megakadályozása érdekében javasolt lehet a megelőző védekezés megkezdése. A peronoszpóra-fertőzés jelenleg kevésbé tapasztalható, megindulását az éjszakai alacsony, +10 Celsius-fok alatti hőmérsékletek akadályozzák. Rajzik azonban a tarka szőlőmoly, a lárvakelés vármegyénkben, időjárás függvényében, június első hetére tehető. A szőlő levélatka és a gubacsatka már több ültetvényben okozott kárt, ezért javasoljuk a folyamatos megfigyelését és a megelőző védekezést.

A meggyfák tekintetében elmondható, hogy a csonthéjasok moníliás betegsége korábban fertőzött, ennek „lement a szezonja”, most már csak az elszáradt hajtásokat látjuk. Ezeket érdemes visszametszeni oly módon, hogy mindig valamekkora élő, fertőzéstől mentes résszel együtt történjen a metszés.

Tippjeink, tanácsaink:

Fentiek tükrében azt tanácsoljuk, hogy folyamatosan figyeljék növényeik egészségi állapotát, látnak-e rajtuk kártevő rovarokat. Az ellenőrzéshez javasoljuk a sárga ragacsos lapok kihelyezését. 

A prevenció érdekében célszerű segítség lehet a feromoncsapdák kihelyezése, de a hasznos élő szervezetek, például fürkészdarazsak, katicabogarak is segítségére lehetnek azoknak, akik természetes védekezési módszerekben gondolkodnak.
Amennyiben az időjárás függvényében fertőzés megjelenésére lehet számítani, úgy megelőző védekezést javaslunk.

Abban az esetben azonban, ha a gyümölcsfákon, illetve a szőlőn már kártevő jelenlétét, vagy megbetegedés jeleit észlelik, az adott kultúrában engedélyezett növényvédőszeres kezeléssel érdemes minél előbb megkezdeni a védekezést, hogy időben megakadályozzuk a további növényrészek károsodását. A növényvédőszeres kezelést a legjobb szélcsendes, tiszta időben, száraz növényen a reggeli, illetve a késő délutáni órákban elvégezni.

Tekintettel arra, hogy a korai cseresznyefajták érése megkezdődött, így ott már az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása is kiemelten fontos!