Az elmúlt fél év során Vas vármegyében is megtapasztaltuk a természet félelmetes, pusztító erejét. Nyáron árvíz, szélvihar és tornádó adott feladatot, míg az ősz elején tűzvésszel és heves esőzésekkel kellett harcolniuk a védekezésben, illetve kárfelszámolásban résztvevő hivatásos és önkéntes erőknek.

A jelenleg ismert prognózisok szerint a klímaváltozás hatására a jövőben egyre gyakrabban lehet számítani ilyen és ezekhez hasonló, hirtelen kialakuló károkozó természeti jelenségekre. Éppen ezért a lehető legjobb, amit tehetünk, ha felkészülünk! Felkészülünk azokra a konkrét feladatokra, amelyekre a jövőben számítani lehet, de felkészülünk minden olyan háttérfeladatra is, amik a sikeres beavatkozás zálogát jelenthetik: a mentőerők együttműködésére, egységes kommunikációjára, a reagálóképesség növelésére, illetve a kárfelszámolásban résztvevő többszáz fős állomány irányítására.

A gyakorlaton Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, sok sikert és balesetmentes feladat-végrehajtást kívánt az újraminősítés előtt álló mentőszervezeteknek, és reményét fejezte ki, hogy az itt megszerzett tudást a lehető legkevesebbszer kell majd valós helyzetben alkalmazniuk.

Dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, a Vas Vármegyei Területi Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi elnökhelyettese nyitóbeszédében kiemelte: a mai gyakorlat is felkészülést, valamint az összehangolt beavatkozás elsajátítását szolgálja. Utalt az elmúlt időszak természeti katasztrófáira, amelyeket hazánkban, illetve vármegyénkben is egyre gyakrabban megtapasztalunk. Az ilyen helyzetek kezeléséhez - mint mondta - szükség van a hivatásosok professzionalizmusára, technikai feltételrendszerére, a társszervekkel való együttműködésre, és a járási, illetve települési mentőszervezetek önmentő képességére is. Ezek gyakorlására teremtett lehetőséget a mai gyakorlat is, hiszen, mint mondta, nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor lesz olyan esemény, amit közösen kell majd kezelniük ezeknek a szervezeteknek.

A több mint 300 főt megmozgató nemzetközi gyakorlaton Vas és Zala vármegyéből, Szlovéniából, illetve Ausztriából hivatásos és önkéntes tűzoltók, települési és járási mentőcsoporttagok, katonák, valamint vízügyi szakemberek vettek részt.

Kilenc kárhelyszínen sokrétű feladatokat kellett végrehajtani a bevont erőknek, melyek elsődlegesen az ár- és belvizek okozta káresemények, illetve a viharkárok felszámolása köré épültek. A kárterületeket úgy alakították ki, hogy minden olyan munkafolyamatot begyakorolhasson az állomány, amelyre egy valós veszélyhelyzetben ilyenkor szükség lehet.

A feltételezett alaphelyzet szerint a napok óta tartó intenzív esőzés és erős szél következtében kritikus helyzet alakult ki Szlovénia és Magyarország határmenti területein; a Bajánsenye környéki vízfolyásokon, a Rábán, a Zalán és mellékágaikon pedig a vízszint is jelentősen megemelkedett. A szélsőséges időjárás emellett a kistérségi infrastruktúrát is megrongálta, és a meteorológiai jelentések további veszélyes csapadék-, illetve széltevékenységet prognosztizálnak.

Kép

Voltak olyan kárhelyszínek, ahol viharkárok felszámolását gyakorolták az egységek. Itt olyan konkrét feladatokat kellett végrehajtaniuk, mint a szél által megbontott tetőszerkezetek ideiglenes helyreállítása, letört faágak motoros láncfűrésszel történő feldarabolása, járművekre dőlt fák eltávolítása, járműbe szorult sérült kimentése és elsősegélyben részesítése. De volt olyan összetett feladat is, ahol a megrongálódott épület emeleti lakásában rekedtek a lakók, és őket csak kötéltechnika segítségével lehetett kimenteni, a viharban elkeveredett szomszédaik megtalálásához pedig kutyás mentőegységek bevetésére volt szükség.

Más kárhelyszínen kifejezetten ár- és belvíz elleni védekezésre készítették fel az állományt. Ezeken az állomásokon olyan feladatok kerültek előtérbe, mint a nyúlgát és jászolgát építése, vízszivattyúzás, területvilágítás, partszakasz megtisztítása, helyreállítása, az uszadék miatt megrongálódott híd elbontása, továbbá a már levonult árvíznél a terület mentesítése.

A védekezéshez és kárfelszámoláshoz hasonlóan kiemelt feladatként jelentkeznek ilyen esetekben a lakosságvédelmi intézkedések is, ezért a gyakorlaton is külön szerepet kapott az elsősegélynyújtó-, befogadó- és pihenőhelyek kialakítása, valamint a gördülékeny feladat-végrehajtás érdekében az állomány pihentetésének és ellátásának megszervezése, illetve annak koordinálása is.

A feladatok teljesítését és az újraminősített mentőszerveztek okleveleinek átadását követően Vámos Zoltán főispán, a Vas Vármegyei Területi Védelmi Bizottság elnöke is értékelte a gyakorlatot. Gratulált a minősítést szerzett mentőszervezeteknek, megköszönte a helytállást valamennyi szervezetnek, amelyekre ha a szükség úgy hozza, legyen szó akár árvízről, akár tűzesetről, mindig számítani lehet. Kiemelte, hogy a valódi minősítést a valós helyzetekben való helyállás adja, és ebben - mint mondta - mindannyiuknak van már tapasztalata, és mindannyian bizonyították már felkészültségüket, elhivatottságukat. Zárszóként úgy fogalmazott: a mondás szerint, ha gyorsan akarsz haladni, akkor járj egyedül, ha messzire akarsz jutni, akkor találj egy közösséget. Önökkel ezek a közösségek valóban messzire fognak jutni!