Metszés és komposztálás lépésről lépésre
Both Gyula növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök gyakorlati útmutatása segít eligazodni a metszés és a komposztálás legfontosabb kérdéseiben.
A metszés egyik legfontosabb szabálya az éles, tiszta szerszám használata, amelyet rendszeresen fertőtleníteni kell. A gondosan végzett metszés javítja a növény fényellátását, szellőzését és kiegyensúlyozottabb terméshozamot biztosít.
A metszésnek több típusa létezik. Az alakító metszés fiatal korban segíti a megfelelő koronaforma kialakítását. A fenntartó vagy termőre metszés a rendszeres és jó minőségű termés érdekében történik. Az ifjító metszés az idősebb, elöregedett növények megújítását szolgálja. A ritkító metszés célja a túl sűrű lombozat megritkítása, míg a zöldmetszés (nyári metszés) a vegetációs időszakban végzett hajtásszabályozást jelenti.
Mikor metsszünk?
Az időzítés kulcsfontosságú. A téli metszést nyugalmi időszakban végezzük.
Alma: január–március
Barack: február–március, rügypattanáskor a legideálisabb
Szőlő: február–március
A zöldmetszés (nyári metszés) a növekedési időszakban történik.
Alma: június–augusztus
Barack: június
Szőlő: június–július, hajtásválogatással
Fontos különbségek a termőrészek között
A sikeres metszéshez elengedhetetlen az adott növény termőrészeinek ismerete. Az alma többéves termőrészeken is terem, ezért a régebbi termőalapok megőrzése fontos. A barack kizárólag egyéves vesszőn hoz termést, így itt különösen lényeges az új hajtások nevelése. A szőlő egyéves vesszőn terem, de maga a vessző kétéves fán fejlődik. E különbségek figyelmen kívül hagyása könnyen terméskieséshez vezethet.
Komposztálás, hogyan csináljuk jól?
A jól kezelt komposzt értékes talajjavító és természetes tápanyagforrás. Segít javítani a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és biológiai aktivitását.
A komposztálás első lépése a megfelelő hely kiválasztása: árnyékos, jól szellőző terület az ideális. Az alapréteg kialakításakor érdemes vastag ágakat tenni alulra, hogy biztosítsuk a levegőzést.
A komposzt rétegezése során váltakozva kerüljenek bele barna (például száraz levelek, aprított ágak) és zöld (konyhai hulladék, friss fű) anyagok. A komposztálás során a barna réteget földdel kell lefedni, hogy bent maradjon a hő, az átforgatás pedig elengedhetetlen a szellőzéshez, az oxigénellátás fenntartásához. A megfelelő arány elengedhetetlen az optimális lebomláshoz.
Fontos a nedvesség biztosítása: a komposzt legyen enyhén nedves, de ne túl vizes. A kész komposzt kiválóan felhasználható talajjavításra.
A hőmérsékleti szerepe
A komposzt belső hőmérséklete meghatározó a lebomlási folyamat és a higiéniai biztonság szempontjából.
45–55 °C között jelentősen gyorsul a lebomlás, és sok kórokozó elpusztul.
55–60 °C az optimális tartomány a kártevők, kórokozók és gyommagvak pusztításához.
60–65 °C felett a legtöbb betegséget okozó gomba, baktérium, féregpeték, rovarlárvák és gyommag is elpusztul.
Mire kell figyelni?
A rosszul kezelt komposzt problémákat okozhat. Penészgombák és baktériumok szaporodhatnak el, az ételmaradékok - különösen hús, tejtermék vagy főtt étel - pedig rágcsálókat vonzhatnak. Egyes gombaspórák allergiás reakciót vagy légúti panaszokat is kiválthatnak. Ezért fontos a helyes arányok betartása, az átforgatás, valamint a nem komposztálható anyagok kerülése.