Nyári növénybetegségek
Már a tavasz első hírnökeinek megjelenése után arra vágyunk, hogy mihamarabb teljes pompájában ragyogjon a természet, nyíljanak a virágok, zöldelljenek a fák. Aztán a nyár beköszöntével növényeink mégis barnulni, betegeskedni kezdenek: a meleg és csapadékmentes időjárás hatására megjelennek a nyári növénybetegségek és a kártevők. Both Gyulát, növényügyi szakügyintézőnket kérdeztük, mik a leggyakoribb kórokozók és hogyan védekezhetünk ellenük.
A tuják és fenyőfélék esetében július-augusztusban a csapadékhiány okozza a legnagyobb problémát. A hajtásvégek bebarnulnak, az ágak elszáradnak, a lomb kivilágosodik. Ez mind a vízhiány jele, amelyet heti 1-2, főként reggeli vagy esti alapos öntözéssel tudunk orvosolni. Fontos azonban ügyelni a túlöntözés elkerülésére is, hiszen a pangó víz gyökérrothadáshoz, barnuláshoz vezethet.
A kártevők közül a tujaszú és a boróka-tarkadíszbogár a legnagyobb ellenségük, jelenlétüket a törzsön való lyukak, elszáradó ágak jelezhetik. Ez esetben a fertőzött ágak eltávolítással és permetezéssel védekezhetünk a rovarok ellen.
A fenyőknél megjelenhet a gombás tűhullás, amelyre a tűz barnulása, lehullása figyelmeztet. Ezen a gombaölőszeres kezelés, a rendszeres metszés és szellőztetés segíthet.
Megtámadhatják növényeinket a fenyőrontó darazsak, illetve a levélbogarak is, amit a rágásnyomok, és a torzuló hajtások jelezhetnek nekünk. Ilyenkor rovarkár elleni, rovarölő szeres kezelés javasolt.
Teljen fényében tündököl ilyenkor a rózsa, a hortenzia, a levendula és az évelő növények is, de ezek is többféle betegség, illetve kártevő fenyegetésének vannak kitéve. A leggyakoribb talán a levéltetvek, tripszek és atkák megjelenése. Könnyen észrevehetjük őket, hiszen, ha deformált leveleket, ragacsos mézharmatot, vagy szívogatásnyomokat fedezünk fel, akkor biztosak lehetünk a jelenlétükben. Both Gyula szerint a legfontosabb, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg növényeinket, távolítsunk el a fertőzött vagy megtámadott növényrészeket, és rovarölő szerrel kezeljük a növényt annak érdekében, hogy megakadályozzuk a további károsodást.
Támad a lisztharmat, a rozsda és a peronoszpóra is, amelyre fehéres bevonat, sárguló vagy pöttyös levelek hívhatják fel figyelmünket. Ez esetben is a szellős elrendezés és a fungicides permetezés a legjobb, amit tehetünk a növény védelmében.
Előfordul az is, hogy az egészségesnek tűnő növényünk mégsem, vagy csak alig hoz virágot, növekedése lassú, vagy levelei idő előtt sárgulni kezdenek. Ezek a jelek tápanyaghiányra utalnak, amelyeket műtrágya használatával vagy megfelelő tápoldatos öntözéssel könnyen pótolhatunk.
Általános kerti problémaként jelentkezik a gyomosodás, amelyre a gyomlálás mellett mulcsolást javasol a szakember, a repedező talaj, fonnyadó növények orvosaként ugyancsak a mulcsolás és az áztató öntözés jöhet szóba, míg a hőségstresszel – lankadó levelek, lehulló bimbók –, valamint a napsütés okozta perzseléssel – levelek fehér foltosodása – szemben az árnyékolás és a kora reggeli öntözés lehet a segítségünkre.