Permetezés: szabályok, technológia, védelem
A hatékony permetezés ma már tudatos tervezést és precíz kivitelezést igényel. Nem elég a megfelelő szert használni: a siker kulcsa a helyes időzítés, a víz minősége és a növények védelme, hogy a termés egészséges maradjon, valamint ellenálljon a károsítóknak és a fagykárnak.
2023. január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók számára kötelező a rovarölő szeres kezelések rögzítése az elektronikus permetezési naplóban. Egyes kultúrák esetében - például aromás és gyógynövényeknél, fóliás és üvegházi termesztésben, fűszer- és dísznövényeknél, dinnyénél, epernél, zöldségeknél, valamint bogyós kultúráknál - a kezelés előtt 24 órával előzetes bejelentést is kell tenni.
A szőlő, gyümölcsültetvény, dió, díszfaiskola és erdészeti faiskola esetében nincs ilyen bejelentési kötelezettség. Amennyiben a permetezés lakott terület közvetlen szomszédságában történik, és nem kézi erővel hajtott géppel végzik, az érintett, határos ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesíteni szükséges. A bejelentést egész évben, a helyben szokásos módon, a kezelés megkezdése előtt kell megtenni.
Permetezési naplót kell vezetni minden értékesítésre szánt termék előállítása, raktározása és feldolgozása során alkalmazott növényvédő szeres kezelésekről. A dokumentációnak tartalmaznia kell a dátumot, a kezelt területet és az azon termelt kultúrát, a felhasznált készítmény nevét és dózisát, a permetlé mennyiségét, a beavatkozás indokát, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, valamint a betakarítás idejét.
A nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a területileg illetékes kormányhivatal növényvédelmi osztálya is ellenőrizheti.
A permetezés hatékonyságát nemcsak a készítmény megválasztása, hanem a felhasznált víz minősége is jelentősen befolyásolja. A túl kemény víz, a magas bikarbonát-tartalom, a nem megfelelő pH vagy a magas oldott sótartalom csökkentheti a növényvédő szerek hatását. Emellett fontos a víz hőmérséklete, tisztasága és zavarossága is, különösen a kontakt készítmények esetében, ahol a megfelelő fedettség alapvető feltétel.
A tavaszi növényvédelem alapja továbbra is a lemosó permetezés, amelyet rügyfakadás előtt, február végén vagy márciusban, 5–10 °C feletti, fagymentes időben célszerű elvégezni, lehetőleg szélcsendes, csapadékmentes időben. A réztartalmú készítmények hatékonyak a gombás és bakteriális fertőzések ellen, a kéntartalmú szerek a lisztharmat és az atkák visszaszorításában nyújtanak védelmet, míg az olajos lemosó készítmények a levéltetvek és atkatojások gyérítésében segítenek. Ez a kezelés különösen fontos a gyümölcsfák, a szőlő, a rózsák és a bogyós kultúrák esetében.
Az almatermésűeknél - például az alma és a körte - a varasodás, a lisztharmat és a tűzelhalás jelenti a legnagyobb kockázatot, ezért már zöldbimbós állapottól indokolt a megelőző védekezés. Az őszibaracknál a legveszélyesebb gombás betegségek közé tartozik a tafrinás levélfodrosodás és a monília, ezért az ellenük való védekezés kulcsfontosságú. Tafrina ellen a rügyduzzadás előtti kezelés a leghatékonyabb. A monília elleni védekezés több lépésből áll: a fertőzött gyümölcsök eltávolítása, a megfelelő metszés és sebkezelés, valamint a virágzás előtti és alatti permetezés egyaránt fontos.
A tavaszi fagykárok mérséklésére egyre gyakrabban alkalmaznak védőpermeteket. A kaolinos bevonatok fehér réteget képeznek a növény felületén, visszaverik a napsugárzást, lassítják a rügyfakadást, ezáltal csökkenthetik a fagykár kockázatát. A cukor- és glicerin-tartalmú permetek ozmotikus védelmet biztosítanak, és lassítják a jégkristályképződést a növényi szövetekben.
Fontos tudni, hogy a túl későn elvégzett permetezés már nem hatékony a fertőzött gyümölcsön.