Tavaszi fagykár 2026: Mit érdemes tenni a növényekkel?
Idén tavasszal Magyarországon ismét súlyos fagykárok alakultak ki, főleg április és május elején. Az északi, északkeleti térségek, valamint a Duna–Tisza köze kapták a legerősebb hideghullámokat, helyenként -6 és -8 °C-ig süllyedt a hőmérséklet.
A legnagyobb károkat a kajszi, az őszibarack, a meggy és a cseresznye szenvedte el, de jelentős károsodás látható a szőlőültetvényekben, valamint a fiatal leylandikon és tujákon is. A friss hajtású tiszafa, a babérmeggy és több korai lombfakadású dísznövény szintén megsínylette a hirtelen lehűlést.
Mit látni most a növényeken?
A leylandi ciprusokon tipikus tünetként jelentkeznek a barnuló hajtásvégek, a vöröses-bronzos elszíneződés, valamint a kifakult déli oldal. Sok helyen belső hajtáselhalás is megfigyelhető. A 2026-os hideghullám után a friss tavaszi hajtások „megfőttek”, majd 1-2 hét múlva bebarnultak.
A tiszafa általában fagytűrőbb növény, de a fiatal hajtások itt is elfagyhatnak. A napsütés és a fagy kombinációja sok helyen perzselést okoz, emiatt barna tűk jelennek meg foltokban. Amennyiben a vessző belül még zöld, jó eséllyel regenerálódhat a növény.
A gyümölcsfák esetében a legérzékenyebb időszak a virágzás és a kötődés időszaka volt. Már -2 °C körül károsodhatott a virág. Jellemző tünet a fekete bibe, a lehulló kis gyümölcsök, a barnult virágközép, a lankadó hajtások és a fiatal fákon a repedt kéreg. A kajszi és az őszibarack sok helyen 70–100%-os termésveszteséget szenvedett.
Mit érdemes most tenni a növényekkel?
A szakemberek szerint nem szabad azonnal metszeni, mert sok növény még képes visszahajtani. A leylandinál érdemes 2–3 hetet várni, gyümölcsfáknál pedig akár júniusig is célszerű halasztani a metszést. A teljesen barna részek később jól elkülönülnek majd.
A káliumos lombtrágya segítheti a regenerációt és a sejtfalak erősödését. Az algakivonatot és aminosavat tartalmazó kezelések fagykár után az egyik legjobb regeneráló megoldásnak számítanak.
Fontos a bőséges öntözés is, mert a kiszáradt gyökérzet tovább ronthatja a fagykárt. A fiatal örökzöldeknél az árnyékolás is sokat segíthet, mivel a napsütés és a fagy együtt sokkal veszélyesebb, mint önmagában a hideg.
Hosszabb távú védekezés
A szakmai szervezetek szerint a kétlépcsős hidegbetörések egyre gyakoribbak Magyarországon. A korai felmelegedést követő sarkvidéki lehűlések miatt a korán fakadó növények különösen veszélyeztetettek.
A hosszabb távú védekezésben fontos szerepe lehet a káliumtúlsúlyos őszi tápanyag-utánpótlásnak, a nitrogén csökkentésének augusztus után, a szélvédett fekvés kiválasztásának, valamint a később fakadó fajták telepítésének. A gyümölcsösökben egyre több helyen alkalmaznak mikroszórófejes fagyvédelmet is, amely segíthet mérsékelni a jövőbeni fagykárokat.