Az aratás után a termény általában a gazdaság területén kialakított átmeneti tárolókba, például szérűre, kazalba vagy terménytárolóba kerül. Ezek ideiglenes helyek, ahol a terményt a további feldolgozás vagy szárítás előtt összegyűjtik. Onnan általában rövid időn belül átszállítják a szárítókba, mert a frissen aratott gabona nedvességtartalma még túl magas, és a minőség megőrzése érdekében gyors szárításra van szükség. Ha a termény már megfelelően száraz, akkor a feldolgozó üzemekbe vagy hosszabb távú tárolókba – silókba, raktárakba – szállítják, ahol később értékesítik vagy feldolgozzák.

Terményszárítás tűzvédelmi szempontból – amit mindenkinek tudnia kell

A terményszárítás során különösen fontos, hogy betartsuk az alapvető tűzvédelmi szabályokat, hiszen a szárítás során használt berendezések és a környezetük – mint a poros levegő, a gabonamaradványok, gyúlékony anyagok – könnyen tüzet okozhatnak.

• Berendezések állapota: A terményszárító berendezéseket mindig jó műszaki állapotban kell tartani, ezért fontos a szezon előtti és közbeni rendszeres karbantartásuk. A meghibásodott, szennyezett vagy elöregedett alkatrészek könnyen vezethetnek túlmelegedéshez vagy szikraképződéshez, ami meggyújthatja a port vagy a száraz anyagmaradványokat.
• Tisztaság: A szárító környezetét mindig tisztán kell tartani. Nem szabad hagyni, hogy a gép körül por, lehullott gabona, zsákmaradvány vagy olajos rongyok gyűljenek össze, mert ezek akár egy szikra vagy meleg alkatrész hatására is könnyen lángra lobbanhatnak. A szárítás után a gépet és környezetét mindig ki kell takarítani!
• Tűzoltó eszközök: A szárító közelében mindig legyen kéznél megfelelő számú és típusú, működő tűzoltókészülék. Emellett fontos, hogy a szárító kezelői használni is tudják azt, hiszen a gyors beavatkozással meg is előzhetők a komolyabb károk!
• Szakértő gépkezelők: A szárító berendezés működtetését csak megfelelően képzett személy végezheti. Fontos, hogy a kezelők tisztában legyenek a berendezés működésével, a tűzvédelmi szabályokkal, és vészhelyzet esetén is tudják, mit kell tenni. A szárítás ideje alatt a gépet nem szabad őrizetlenül hagyni.
• Dohányzás és nyílt láng használata tilos: A szárító közelében, a meleg levegő, a por és a gyúlékony anyagok környezetében elég egyetlen szikra a tragédiához!
• Üzemszünet: Még ha a berendezés nem is működik, de be van kapcsolva, akkor is biztosítani kell a szellőzést, a megfelelő áramtalanítást, és a felügyeletet.

A legfontosabb tűzvédelmi előírások:

• A szárítás tűzvédelméért az üzemeltető és a kezelő felel, a gyártó utasításait követni kell.
• A gabonát szárítás előtt alaposan meg kell tisztítani.
• Csak üzembiztos, karbantartott berendezést szabad használni, a szárítás mindig állandó felügyelet mellett történjen.
• A tüzelőanyag tárolása és kezelése feleljen meg az előírásoknak.
• A gépet csak megfelelően képzett személy kezelheti.
• A szikrafogókat tisztán és jó állapotban kell tartani.
• Csak tisztított (max. 5% szennyeződésű) gabona szárítható, fajtánként megfelelő hőmérsékleten, a gyulladáspont alatt (legalább 70–80 °C-os különbséggel).
• A lehűtött termény hőmérséklete tárolás előtt legfeljebb 40 °C lehet, nedvességtartalmát rendszeres mintavételezéssel kell ellenőrizni.
• A mélyebb aknákba csak szellőztetés után, légzőkészülékkel szabad lemenni.
• A kezelőhelyiségre figyelmeztető táblát és elérhetőségeket, a porkamrára, valamint a törtszem kamrára figyelmeztető és tiltó jeleket kell kihelyezni.
• A kezelőépületet szárítás közben nem szabad lezárni.
• Indítás előtt a biztonsági rendszert minden nap ellenőrizni kell.
• A port és szennyeződéseket hetente el kell távolítani, az UV lángőrt rendszeresen ellenőrizni, hetente portalanítani kell.
• Műszakváltáskor a gyújtóelektródákat ellenőrizni, portól tisztítani kell.
• Karbantartást csak szakképzett szerelő végezhet.
• Kerülni kell a túlmelegedést, szikraképződést és gyújtóforrásokat.
• A gázégők teljesítményéhez igazodó számú tűzoltó készüléket kell biztosítani.

Terménytárolásra vonatkozó általános tűzvédelmi előírások

• Tűzoltó készülékek és oltási lehetőségek: Minden tárolóhely közelében megfelelő számú, könnyen hozzáférhető tűzoltó készüléket kell tartani, a szükséges mennyiségű oltóvíznek (tűzcsapról és/vagy oltóvíz tározóról) mindenkor rendelkezésre kell állnia.
• Rendszeres takarítás: A tárolók környezetét és belsejét rendszeresen tisztán kell tartani a por és gabonamaradványok eltávolítása érdekében, mert ezek gyúlékonyak és fokozzák a tűzveszélyt.
• Érintésvédelmi és elektromos szabályok: A tárolóhelyeken lévő elektromos berendezéseknek biztonságosnak és szabványosnak kell lenniük, elkerülve a karbantartás hiánya miatti tűzveszélyt
• Oktatás és szabályok betartása: A tárolókban dolgozók ismerjék és tartsák be a tűzvédelmi szabályokat, például tilos a dohányzás vagy nyílt láng használata a tárolók közelében.

A tűzvédelmi előírások betartása nem csak jogi kötelezettség, hanem a termény, az eszközök és nem utolsósorban az emberi élet védelmét is szolgálja. Egy kis odafigyeléssel és tudatossággal elkerülhetők az anyagi károk és az akár emberéletet is veszélyeztető balesetek!