Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc márciusi ifjaira emlékeztek Zalában
A vármegye számos településén tartottak megemlékezéseket az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról.
A rossz idő miatt Zalaegerszeg város önkormányzata idén a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben tartotta meg ünnepi eseményét. Az esemény két szónoka, Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója és Vigh László, országgyűlési képviselő volt. A Zala Vármegyei Kormányhivatal képviseletében dr. Sifter Rózsa főispán is részt vett az ünnepségen.
Március 15-e 177 évvel ezelőtt a hónap legcsapadékosabb napja volt. Mivel 2025. év ezen napjára is esőt mutatott az előrejelzés, Zalaegerszeg önkormányzata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepségét a városi hangverseny- és kiállítóterembe helyezte át.
Az akkori időjárásra Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója is kitért ünnepi beszédében. Gróf Széchenyi István tréfásan „esernyőforradalomnak” nevezte azt a forradalmat, amely nemcsak a könyvek lapjaira írt, hanem a szívükbe is, mondta. Történelmi visszatekintésében felidézte, hogy a márciusi ifjak 1848. március 15-én a Pilvax kávéházban gyűltek össze, ahol Petőfi Sándor először szavalta el a Nemzeti dalt. Így lett a kávéház a forradalom egyik kiindulópontja és a szabadságért vívott küzdelem egyik jelképe.
Mint mondta, Petőfi Sándor a kor legnagyobb szónoka, mai szóval influenszere volt, vajon most a TikTokon szavalná el a Nemzeti dalt? De mit jelent ma a szabadság? Egy posztot? Egy kommentet? Egy lájkot? Vagy egy összetartó közösséget? - tette fel kérdéseit Tóth Renáta. A szabadság nem egy letűnt kor romantikus eszméje, hanem egy lehetőség és felelősség is egyben, amelynek megtartásához mindenkire szükség van, és amelyhez nem kell más, mint közös akarat - mondta.
Az 1848. március 15-én kitört forradalmat az a szándék vezérelte, hogy megszabadítsák az országot az idegen uralomtól, és a hűbéri földesúri rendszert felváltsák egy igazságosabb, Európa fejlettebb országaihoz igazodó polgári rendszerre. Erről már Vigh László országgyűlési képviselő beszélt.
Kitért a forradalom követeléseit összefoglaló 12 pontra, és annak jelmondataira. Az Egyenlőség, szabadság és testvériség hármasa kapcsán a testvériségre utalva azt hangsúlyozta: ma is érvényes tanácsa az, hogy egymás véleményét tisztelni kell. A 177 évvel ezelőtt íródott Mit kíván a magyar nemzet? című kiáltványban a béke, a szabadság és az egyetértés vágyát is szavakba öntötték a márciusi ifjak. Ennek máig ható fontos üzenete van mindnyájunk számára. Mert ahol élünk, az nemcsak egy város, egy vármegye és egy ország, hanem a haza, emelte ki Vigh László.
A Mária Magdolna Plébániatemplomban a városért szóló misét idén is megtartották, de a felvonulás elmaradt a hideg, esős idő miatt.