Az eseményen H. Horváth Gyula tolmácsolásában elhangzott, hogy a fővárosi forradalmi eseményeket követve, 1956. október 28-án az épületben alakult meg a Megyei Nemzeti Bizottság, amelynek célja a közigazgatás demokratikus átalakításának megszervezése volt. A kormányhoz felterjesztett követeléseikben többpártrendszert, szabad választásokat, a szovjet csapatok kivonását, szólás- és sajtószabadságot követeltek. A következő napon megválasztották a Megyei Tanács Munkástanácsát, majd a lemondott Zala Megyei Nemzeti Bizottság helyett megalakult a Zala Megyei Forradalmi Tanács. A védelmi feladatok ellátására nemzetőrséget alakítottak.

Zala Vármegye Önkormányzata 1997-ben helyezett el emléktáblát az épület falán, ahol koszorút helyezett el Pácsonyi Imre és Rétvári Róbert, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnökei és dr. Mester László, Zala vármegye főjegyzője, dr. Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja, Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere. A Zalaegerszegi Tankerület képviseletében Kajári Attila tankerületi igazgató és Molnár Katalin gazdasági vezető, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei Kirendeltségének nevében Zimborás Béla igazgató és Kálmán-Horváth Ildikó társadalmi kapcsolatokért felelős referens koszorúzott. A Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete képviseletében Paál István elnök és Tóth Árpád alelnök, a POFOSZ Zala Vármegyei Szervezete nevében Kiss Bódog Zoltán elnök, és Pődörné Hajdu Ibolya elnökségi tag helyezett el koszorút a csendes főhajtáson, amellyel az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 68. évfordulójáról emlékeztek meg.