Ezek Zala vármegye legeredményesebb cégei, bemutatták a TOP 100 kiadványt
Tavaly 2,8 milliárd forint árbevétel volt az a küszöb, amellyel a zalai vállalkozások bekerülhettek a rangos listára. A TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2025 című kiadványt szerdán mutatták be az Arany Bárány Szálloda télikertjében. A rendezvényen a zalai gazdaságok teljesítményét értékelték, miközben előadást hallhattak korunk legnagyobb kihívásairól, köztük a mesterséges intelligencia és a hazai cégek kapcsolatáról, a digitális világ hatékonyságáról. A rendezvényen köszöntőt mondott dr. Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja is.
A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zalai Hírlap, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012 óta minden évben Top 100 kiadványban összegzi Zala gazdasági szereplőinek teljesítményét. A gondosan összeállított kiadványban idén is cégadatok, NAV-elemzések, interjúk olvashatók. A megjelenteket Kovács Dezső zalai kamarai elnök, országos alelnök köszöntötte, majd dr. Sifter Rózsa főispán sorolta fel a kormány által kínált gazdaságélénkítő és beruházásösztönző programokat, lehetőségeket. Mint mondta, a Zala Vármegyei Kormányhivatal mindent megtesz azért, hogy a vállalkozások gördülékenyebben intézhessék ügyeiket. 2024-25-ben közel 60 vállalkozás indulását segítették mintegy 210 millió forint hazai és uniós forrással. A zalai gazdaság ereje az itt élők szorgalmában, szakértelmében és kitartásában rejlik, tette hozzá a főispán.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében rámutatott, a kamara a tudásalapú magyar gazdaságban hisz, amire a tradíció, a fenntarthatóság, az innováció és a digitalizáció egyaránt jellemző. Elmondta, a közeljövőben 10 ezer vállalkozást segítenek abban, hogy még hatékonyabban használhassák a mesterséges intelligenciát.
A Pannon Egyetem rektora, dr. Abonyi János a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2025 kiadvány témájához kapcsolódóan ugyancsak az MI gazdaságban betöltött fontos szerepét emelte ki. Előadásában arra kereste a választ, hogy mi alkotja a hatékonyság négy pillérét, azaz miként lehet összhangot teremteni a technológia, az innováció, az ember és a fenntarthatóság között. Rámutatott, hogy a digitalizáció hiánya miatt a magyar kkv-k termelékenysége az európai uniós átlagnak csupán a 47 százalékát éri el. Nagyon sok cégnél még mindig gondot jelent továbbá a kiaknázatlan tehetség, ami a veszteség egyik forrása például a túltermelés, a hosszú szállítási lánc, a többletfeldolgozás mellett.
Tardos-Martsa Kinga, a NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője vázolta fel a TOP 100 zalai cég adatait, mutatta be az elemzéseket. Idén újdonság, hogy az árbevételi lista a társaságiadó-bevallások adatai helyett a nyilvános, kamara által szerkesztett céginformációs beszámolók alapján készült. Jelenleg mintegy 56 ezer, túlnyomórészt egyéni és mikrovállalkozás működik Zalában, társasági adót 7,6 ezer cég fizet, ami a teljes adózói kör 13 százaléka. A TOP 100 listára tavaly a bekerülési küszöb 2,8 milliárd nettó árbevétel volt, s a cégek 9 százalékkal több, összesen 872 milliárd árbevételt produkáltak. A TOP 100 cég többsége a feldolgozóiparban (41 vállalkozás), a kereskedelemben (22 cég) és az építőiparban (9 társaság) tevékenykedik.
Zala Vármegye Top 10 legeredményesebb vállalkozása
2024-ben a zalaegerszegi ZÁÉV Zrt. (95 milliárd Forint nettó árbevétel) lett a legeredményesebb zalai társaság. A második hely nem nyilvános, a harmadik helyen a zalaegerszegi székhelyű WHC Kft. (51,6 milliárd Ft), a negyedik helyen a zalaegerszegi Gartner Intertrans Hungary Kft. (47,5 milliárd Ft), az ötödik helyen a keszthelyi „Z+D” Kft. (33 milliárd Ft) végzett.
- Hatodik lett a nagykanizsai DAB Pumps Hungary Kft. (32,5 milliárd Ft),
- hetedik a Baki Agrocentrum Kft. (26,3 milliárd Ft),
- nyolcadik a zalaszentgróti Zala-Cereália Kft. (23,3 milliárd Ft),
- kilencedik a zalaegerszegi székhelyű Zalaco Zrt. (23,2 milliárd Ft),
- tizedik a nagykanizsai Szabadics Zrt. (17 milliárd Ft) lett.