Ezt Balaicz Zoltán polgármester fogalmazta meg a nemzeti gyásznapon, a zalaegerszegi Csány László vértanú miniszter szobránál 2023. október 6-án, pénteken késő délután tartott megemlékezésen.

Így folytatta: anyanyelvét és családi hátterét tekintve nagyon különböző emberek vívták önkéntes harcukat Magyarország szabadsága és függetlensége érdekében. Nem számított közöttük, hogy ki honnan jött, mert a jó ügy terelte őket egy táborba. A jó ügyért küzdöttek, jól küzdöttek, és a jó ügyért haltak vértanúhalált, emelt fővel, egyenes gerinccel.

Szavait követően Hermann Róbert történész professzor szólt az Aradhoz vezető történésekről. Kiinduló pontnak tekinthető, hogy az uralkodó, V. Ferdinánd 1848 októberében határozott a katonai fellépésről. Ekkor a magyarok oldalán fegyvert fogó katonatisztek közül sokan dönthettek volna úgy, visszatérnek a császári zászló alá, és erre lehetőségük lett volna egészen 1849 áprilisáig, de nem tették meg azok sem, akiknek erre érthető okuk lett volna. Ezzel példát mutattak a halálig tartó hűségről, fogalmazott a professzor. A megtorlás súlyosan érintette a katonákat, melynek oka, hogy a császár és a felső vezetés úgy látta, nélkülük nem lett volna tavaszi hadjárat.

Mindezek előzményéről, Jellasics 1848 őszi dunántúli, kudarccal végződő hadjáratáról a professzor a Korona Szalonban délután előadás formájában tájékoztatta a téma iránt érdeklődőket.

A Csányi téri megemlékezésen személyesen vett részt Dr. Sifter Rózsa főispán.

A nemzeti gyásznap koszorúzással zárult.