Lezárult Zalában az Ifjúsági Garancia Program
Az Ifjúsági Garancia elnevezésű, a magyar kormány és az Európai Unió partnerségében megvalósuló program 2015-ben indult Magyarországon, célul tűzve a 25 év alatti fiatalok munkához, illetve képzéshez juttatását. A Zala vármegyében 5,2 milliárd forinttal gazdálkodó projektet a kormányhivatal és a járási hivatalok koordinálták. Az eredményekről kedden zárókonferencián számoltak be a Mindszentyneumban tartott tanácskozáson.
A nyitóelőadást dr. Sifter Rózsa főispán, a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetője tartotta, aki a programban partnerként működő szervezetek delegáltjai előtt elmondta, a fiatalok szerepe jelentős a gazdaság és a társadalom jövője szempontjából, noha a munkatapasztalat hiánya és a pályaválasztás bizonytalansága nehéz helyzet elé állítja őket. Ezen kívánt segíteni az Ifjúsági Garancia, amely a sem nem tanuló, sem nem dolgozó 25 év alattiaknak kínált lehetőséget egyfelől a képzésbe, illetve a munkaerőpiacra való belépés kilátásait javítva. Zala vármegyében a pályázati időszak alatt 5449 25 év alatti, hat hónapja munkanélküli fiatalt sikerült elérni a különböző támogatásokkal, közülük háromezren a tartósan foglalkoztatottak közé kerültek. A támogatott képzéseket 1001 fő vette igénybe, a foglalkoztatásba állást segítő programelem 4448 főt ért el. Utóbbi esetben bérköltség-támogatást, járulékkiegészítést realizálhattak a résztvevők, a munkavállalók és a munkaadók. (Az országos adat szerint több mint 180 ezer fiatal élt a program adta lehetőséggel, amelyre a 8 éves programozási időszakban különböző uniós programok keretében összesen mintegy 250 milliárd forint állt rendelkezésre.)
A zalai oktatási paletta képviseletében Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja szólt a foglalkoztatási adatokról, az érintett Z-generáció munkaerőpiaccal szemben támasztott elvárásairól. A tanácskozás résztvevői hallhatták, a fiatalok igényei között első helyen a bér szerepel, de fontos a kapcsolatépítés, a munkabeosztás rugalmassága, a munkavégzés helye, hátránynak élik meg a tanulási munkarend rugalmatlanságát és azt, hogy pályakezdőként túl hamar kérnek tőlük irreálisan sok szakmai tapasztalatot. A kancellár jelezte, a fiatalok hazai foglalkoztatási rátája az európai középmezőnyben helyezkedik el. A munkaadói oldalon a felmérések szerint több mint hatvan százalékban elégedettek a fiatalok motivációjával, de igénylik a hosszú távú elkötelezettséget. Amivel nem mindig rendelkezik a Z-generáció (1995-2009 közt születettek), hamar váltanak, gyengeségük a rossz monotóniatűrés, a kitartás hiánya. Erről Czilinger Éva szakpszichológus, a zalai kormányhivatal munkatársa tartott előadást, vázolva a program célcsoportjának munkavállalással kapcsolatos preferenciáit.
A cél megvalósulásáról, azaz, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, személyre szabott segítséget kapjanak helyzetük javításához, Bakos-Kovács Vanda zalai projektmenedzser tájékoztatta a zárókonferencia résztvevőit. A támogatási formákat sorolva szólt arról, hogy 75 százaléka bérköltség-támogatásként segítette a résztvevőket. A zárótanácskozáson végül a programban részt vevő vállalkozások, partnerek számoltak be tapasztalataikról.