Zalaegerszegen május 26-án 11 órakor gyűltek össze az emlékezők az Október 6. téren lévő emlékparkba, ahol Balaicz Zoltán polgármester mondott beszédet, felidézve az emléknapról való rendelkezést, a hazáért vívott harcok máig ható jelentőségét, a háborúk okozta szenvedéseket, a katonák és a hátország helytállását.

Balaicz Zoltán Illyés Gyula, Babits Mihály, Hamvas Béla és Gyóni Géza soraival emlékezett a magyar történelem neves és névtelen hőseire, hangsúlyozva: "a történelmi korszakokon átívelő sorsközösség-vállalás tesz minket közösséggé."  Az egykori katonák, "egyenruhába bújtak, fegyvert fogtak és teljesítették a kötelességüket: sohasem látott tájakon, sohasem látott csillagok alatt, kimondhatatlan nevű települések határában, csontig hatoló hidegben és rekkenő hőségben, éhezve és fáradtan, az arcvonalban és a fogolytáborban, marhavagonokban és égő páncélosokban, fegyverrel és fegyvertelenül néztek szembe az ezerarcú halállal." A katonák, hősi áldozatok mellett emlékeztetett a nőkre, feleségekre, lányokra, akinek nem kevesebb fájdalmat kellett elszenvedniük, mint messzire, gyakran a halálba vezényelt szeretteiknek.  

A valódi eszményekért – mint amilyen a nemzet szabadsága – történelmi kortól függetlenül mindig van értelme küzdeni, mondta Balaicz Zoltán, s szólt a háborúk mai árnyékáról is, amelyek közül egyik a szomszédunkban dúl, "de szerencsére nagyon messze van mindennapi életünktől". A polgármester reményét fejezte ki, "hogy nekünk a béke és a gyarapodás jutott osztályrészül. Ha a hétköznapok nem csekély gondjai ránk telepednek néha-néha, idézzük emlékezetünkbe, hogy mi válthatjuk valóra mindazt, amiről ők álmodtak." 

A zalaegerszegi megemlékezésen Kovács Martin színművész, a Hevesi Sándor Színház tagja mondta el Juhász Gyula Hősök című versét, majd koszorút helyezett el a Szent György Lovagrend zalai szervezete, az önkormányzat vezetése és képviselő testülete, Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa főispán, valamint a fegyveres testületek egy-egy vezetője.