Az üdvözlő sorokat Balaicz Zoltán polgármester olvasta fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Kossuth-díjas képzőművész, Zalaegerszeg és Zala vármegye díszpolgára jubileumi kiállításának megnyitóján. A március 16-ai rendezvényen részt vett dr. Sifter Rózsa, Zala vármegye főispánja is.

A május 25-ig látogatható „Németh János 90” című tárlat vernisszázsára megtelt a volt zsinagóga, jelezve, Zalaegerszeg és Zala vármegye díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Munkácsy-díjas alkotó nemcsak köztiszteletnek, de baráti szeretetnek örvend szűkebb pátriájában. A születésnapi köszöntő szavak is ezt járták körbe, miután Bogányi Gergely zongoraművész Chopin noktürnje megalapozta az ünnepi hangulatot. Balaicz Zoltán személyes emlékeket idézhetett, hiszen nagyszülei, szülei is jószomszédi viszonyt ápoltak Németh János családjával a hajdani Apponyi Albert, a mai Mártírok útján, a polgármestert pedig tanította is az Ady-iskolában a fazekas őseire büszke művész. A városvezető a szülőföldhöz való kötődést, a lokálpatriotizmust emelte ki, amely szinte minden művén megjelenik. Az ünnepeltnek ez alkalomból az önkormányzat kitüntető oklevelét adományozta a polgármester, megköszönve, hogy művészetével messzire vitte Zalaegerszeg hírét.

„Az ég harmatja szívedet újítsa, áldások árja házad elborítsa” – énekelte ezután Bognár Szilvia énekes, majd maga az ünnepelt szólt az egybegyűltekhez. Németh János elmondta, soha nem akart elmenni e tájról, a zalai dombok pedig ott díszlenek a fazekas mesterség alapjait szellemileg továbbgondoló, gömbökből, kúpokból, csövekből építkező, egyszerűségre, letisztultságra törekvő plasztikáiban, köztéri szobraiban.

Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke a vármegyei díszpolgári címet is viselő művész egyéniségének szerénységét, nyitottságát köszönte meg a zalaiak nevében. 

Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója a görög amfora, az etruszk épületplasztika, az egyiptomi felületábrázolás, a középkori spiritualitás, a barokk lelkesedés, a XX. századi tömbformálás, a népművészeti tárgyalkotó hagyományok egyidejű jelenlétére irányította a figyelmet, amely mutatja Németh János szintetizáló művészi filozófiáját. A domb, az erdő, a templom, a természet és az emberek együttélése, az ebből fakadó derű, formanyelvi humor magától értetődő, művészi allűröktől mentesen jelenik meg az alkotásokon, tette hozzá.

Farkas Ignác, Jászai-díjas színművész Péntek Imre Németh János kerámiáira című versének részletét olvasta fel, majd a kiállítást és az alkotót Sára Ernő tervezőgrafikus, a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője méltatta. Ennek az akadémiai tagozatnak a tagja Németh János is. A pályatárs a harmóniát, az egyensúlyt, a rendet, a szépség iránti elkötelezettséget ünnepelte megnyitó beszédében. A mai embert a saját múltja feledésének a veszélye fenyegeti, mondta, ám Németh János alkotásai ezt is igyekeznek megakadályozni. Ezért Sára Ernő fontosnak tartaná, hogy Németh János keramikusművésznek legyenek tanítványai, átadhassa a százéves tapasztalásokat, a kedvesen humoros látásmóddal és a tiszta észjárással együtt. A megnyitót Bognár Szilvia és zenésztársai műsora zárta.

A látogatók ezután járhatták végig a galériát, az ott elhelyezett 25 szobrot és számos rajzot.