A nemzeti összetartozás napjára emlékeztek Zalában
Zala vármegyében több megemlékezést is tartottak június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulóján. Délelőtt Zalaegerszegen az Országzászlónál zajlott a városi önkormányzat rendezvénye, délután Rédicsen, a trianoni határon Vigh László országgyűlési képviselő gyújtotta meg a magyarság összetartozását jelképező őrtüzet. Mindkét eseményen részt vett Zala vármegye főispánja, dr. Sifter Rózsa is.
Az Országgyűlés 15 évvel ezelőtt nyilvánította június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává, melyen országszerte felidézik a békediktátum okozta tragédiát, ami a magyarságot sújtotta. Zalaegerszegen a Bajcsy-Zsilinszky téren összegyűlt emlékezők Gubinecz Ákos Junior Prima díjas népzenész előadása után Zalaegerszeg alpolgármestere, Bali Zoltán beszédét hallgathatták meg.
A szónok az öt éve felavatott zalaegerszegi Országzászló előtt Sajó Sándor ipolysági költő szavaival indította a történtek történelmi okait is boncolgató beszédét. A területi veszteség mellett a tetemes jóvátétel, a hadsereg leépítése, az ipari centrumok határon túlra kerülése és a közlekedési hálózat megcsonkítása is romba döntötte a magyar gazdaságot és társadalmat, mondta Bali Zoltán, hozzátéve, a történelmi tényeket mindig a hozzájuk vezető folyamatok vizsgálatával érthetjük meg.
Zalaegerszeg a jelenben virágzó Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatok ápolásával teremt hidat az elszakított területeken élők és az anyaországiak között, a vállalt küldetés a személyes emberi és tartós kapcsolatok révén egyesíti újra a magyarokat.
A megemlékezésen dr. Sifter Rózsa főispán is koszorút helyezett el az Országzászlónál.
Délután a magyar–szlovén határon tartott megemlékezést Vigh László országgyűlési képviselő, immár harmadik alkalommal.
A rédicsi határátkelő kilépési oldalán összegyűl emlékezőket a harangszót követően Balláné Kulcsár Mária, Rédics polgármestere köszöntötte. Mint mondta: annak ellenére, hogy a békediktátum nem titkolt célja hazánk megbüntetése volt, ezzel megingatva egy stabil országot, sohasem szűntünk meg erős nemzet maradni. Végül azt kérte a nagyszámú egybegyűlttől, hogy ne azt keressék, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.
Ezután Vigh László mondta el emlékező beszédét, majd kitért arra, hogy milyen veszteségek érték hazánkat: az ország területének háromnegyedét elcsatolták, a 20 millió magyarból 7,6 millió maradt a saját hazájában. - Még egy nemzetet nem büntettek meg úgy, mint bennünket, s Európa csendes volt, Európa cinkos volt ebben. Családokat, rokonokat, barátokat szakítottak szét, a határterületeknél ezzel megállították az életet. Ma azért gyújtunk őrtüzet, mert minden meggyújtott máglya egy emlékeztető oltás nekünk, óhazában élő magyaroknak, a határ másik oldalán élő magyaroknak, Európának és a világnak, hogy a sebek még nem gyógyultak be – fogalmazott Vigh László, majd meggyújtotta az őrtüzet, jelezve a magyar nemzet el nem múló összetartozását.
Ezután Pete Polgár Máté rédicsi plébános és a jelenlévők közös imájára került sor.