A Georgikon a magyar agrártörténet kiemelkedő jelentőségű helyszíne, amely két évszázada hirdeti a tudás, a tenni akarás és a hazaszeretet értékeit. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, valamint a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely szervezésében nyílt meg „A Georgikon Gazdasági Oskola 1797–1848” című állandó kiállítás. Az új tárlat a Festetics György által alapított iskola és tangazdaság történetét idézi fel, és azt a szellemiséget állítja a középpontba, amely a magyar mezőgazdasági felsőoktatás alapjait fektette le, és amit a mai napig őriznek és gazdagítanak a Georgikon campus oktatói és diákjai. Az esemény méltó alkalom volt arra, hogy a múlt értékeiből merítve a jövő lehetőségeiről is szó essen.                                               

– Nagy pillanat ez a mai nemcsak a múzeum, hanem a magyar agrárkultúra történetének szempontjából is – kezdte beszédét dr.  Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója, majd hozzátette: – A keszthelyi Georgikon Majormúzeum új állandó kiállítása nemcsak egy tárlat, hanem híd múlt és jelen között: olyan szemléletes, élményszerű formában mutatja be a Georgikon gazdasági oskola 1797 és 1848 közötti történetét, amely méltó módon tiszteleg a magyar mezőgazdasági felsőoktatás kezdetei előtt.
A főigazgató hangsúlyozta, bár nem ez az első alkalom, hogy a Georgikon története kiállításon jelenik meg, most újragondolt, közérthetőbb és élményszerűbb formát öltött a bemutatás, hogy a látogatók ne csupán adatokat kapjanak, hanem valódi történetet halljanak. A kiállítás különlegessége, hogy a korabeli tárgyi emlékek hiányát makettek és vizuális rekonstrukciók pótolják, így idézve meg a Festetics-uradalom mindennapjait, az iskola eszközkészletét és szellemiségét. 

Rajnai Virág Éva, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely igazgatója, aki a most megnyíló állandó tárlat mögötti szellemi és szakmai koncepció megalkotója is egyben, azt emelte ki, hogy ez a kiállítás jóval több puszta történeti bemutatásnál: a magyar szakoktatás és agrármegújulás egyik legjelentősebb intézményének, a Georgikonnak állít emléket, mégpedig ott, ahol a legautentikusabb – az 1825-ben épült barokk magtárban, a keszthelyi Tangazdaság szívében.

A Georgikon öröksége ma is közöttünk él – nemcsak a falakban, hanem a gondolatainkban, a közösségi szellemiségben is, amely azóta is meghatározza campusunk légkörét – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ez a kiállítás sokkal több puszta múltidézésnél. – Kivételes értékű tárlat ez, amely méltó lenyomata gazdag múltunknak, és tisztelgés mindazok előtt, akik az agrárszakma, az oktatás, a gazdálkodás és a tudás átadásának állították szolgálatába tehetségüket – mondta a főigazgató-helyettes, kiemelve, a látogatók e kiállításon keresztül bejárhatják azt az utat, amely Festetics György bátor kezdeményezésével vette kezdetét, és amely a magyar agrárképzés alapkövévé vált. 

– A kiállítás tárgyai, dokumentumai, jegyzetei nemcsak muzeális értékek, hanem üzenetek is a múltból, arról mesélnek, hogyan lehet egy intézmény egyszerre gyökereiben hagyományos és jövőbemutató, szilárd alapokra építkező, de mindig megújulásra kész.  A Georgikon mindig is ilyen volt, és ilyen maradt a 21. században is,
emelte ki beszédében dr. Szabó Péter, a MATE Georgikon campus főigazgató-helyettese. A Georgikon campus a Zöld Szív közepén helyezkedik el, és a szó legnemesebb értelmében olyan hely, ahol a természetközeli tudományágak – az agrár- és környezettudomány, a természetvédelem s a turizmus – kéz a kézben jár az emberközpontú oktatással. 

– A Georgikon Keszthely és Zala vármegye büszkesége, a magyar mezőgazdasági hagyomány és innováció megtestesítője – kezdte köszöntőjét dr. Varga Andrea, a Zala Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Kiemelte, hogy gróf Festetics György 1797-es alapítása messze túlmutatott a birtokok hatékonyabb gazdálkodásán: az első magyar mezőgazdasági felsőoktatási intézmény a nemzetépítés, a hazafiság és a magyar nyelvű oktatás fontos mérföldköve lett. – Festetics György igazi hazafi volt, aki iskolák, könyvtárak, sajtó és kórház alapításával, a magyar hadsereg ügyének támogatásával, a korszerű agrártudás terjesztésével a haza felemelkedését szolgálta – hangsúlyozta. 

Az iskola tanárai és diákjai az 1848–49-es szabadságharcban is példát mutattak, amikor a haza védelmében közösen ragadtak fegyvert. Az 1865-ben újranyitott Georgikon azóta is töretlenül őrzi és gazdagítja az alapítók örökségét. Ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként a Georgikon Campus a magyar agrárfelsőoktatás vezető intézménye, amely a legkorszerűbb tudás és a hagyományok tiszteletére neveli a jövő generációit. A Georgikon tehát több mint iskola: jelkép, amely a tudás, a tenni akarás és a hazaszeretet örök üzenetét hordozza, zárta beszédét dr. Varga Andrea.