Ezt dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter fogalmazta meg a Zala gazdaságának élvonalát a 2021-es eredmények alapján bemutató TOP 100 kiadvány megjelenése alkalmából 2023. február 14-én, kedden az egerszegi Arany Bárány Szállodában tartott rendezvényen mondott beszédében. A vármegyénk legnagyobb vállalkozásainak eredményeit taglaló kötet tizedik alkalommal jelent meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Zalai Hírlap együttműködésében.

Az egy főre jutó GDP-t tekintve a Nyugat-Dunántúlon harmadik Zala vármegye, míg országos összevetésben a hatodik helyre került - hangsúlyozta beszédében Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A zalai vállalkozások 95,5 százaléka számít mikro- és kis-középvállalkozásnak, ezeket sok esetben családok működtetik, tette hozzá. Az elnök úgy fogalmazott, az ország gerincét adó, jelentős gazdasági központnak számító városok sorába még nem illeszkedett be Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Ebből következően a két város közötti együttműködés elkerülhetetlen, ennek infrastrukturális feltételeit meg kell teremteni, emelte ki az elnök, majd hozzátette: csak a vállalkozások és a vállalkozók bevonásával lehet eredményes a gazdaság- és területfejlesztés.

Minden városvezetésben dolgoznak gazdasági szakemberek, de csak a vállalkozásokkal közösen lehet hosszú távon eredményeket elérni, ezért kötött együttműködési megállapodást a kamarával az önkormányzat még 2014-ben, idézte fel a közelmúlt eseményeit Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Az eltelt időszak ezt igazolta. Ezt mutatja, hogy 4400 új munkahely jött létre, a regisztrált álláskeresők aránya 8 év alatt 7,5 százalékról 2,6 százalékra csökkent. Az iparűzési adó 3 milliárd forintról 5,5 milliárdra emelkedett, emelte ki.

Dr. Navracsics Tibor előadásában egyebek mellett kitért arra is, hogy az ország európai uniós csatlakozása óta 2020-ig kevéssé emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék. Ez Budapesten 129 százalékról 153 százalékra nőtt. A legfejlettebb régiók közül a Nyugat-Dunántúlon 66-ról 70 százalékra emelkedett. Összehasonlításként említette Burgenlandot, ahol 88 százalékos ez a szint, ami stagnálást jelent 2004 óta. A miniszter beszélt arról is, hogy a fejlesztésekben az egyes városok és városhálózatok agglomerációjára helyezik a hangsúlyt. Budapest mellett vidéken is a nagyobb városok körül önálló gazdasági övezetek alakulnak ki. Példa erre Győr, Szombathely, vagy Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár együttműködése. Emellett szükséges Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Pécs környezetében is a gazdaság megerősítése, kiterjesztve ezt már a határon túli területekre is, például Varasd, Lendva, Csáktornya felé.

A modern gazdaságpolitika meghatározó része lesz a monetáris és fiskális elem mellett az energiapolitika, szögezte le dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Tardos-Martsa Kinga, a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóság tervezési és elemzési osztályának vezetője a TOP 100 zalai cég adatait elemezve részletesen szólt a vármegye gazdaságának teljesítményéről és sajátosságairól. Kiemelte: 2021-ben Zala a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9. helyen állt. Ezer lakosra 201 vállalkozás jut, ezzel a harmadik a sorban. Kiemelte, minden 10. vendégéjszakát Zalában töltöttek el, e téren csak Budapest mutatott jobb értéket.

A nyugat-dunántúli kereskedelmi és iparkamarák 2003-ban kötöttek szövetséget egymással, megállapodásuk szerint a régiós elnöki és titkári teendőket rotációs rend szerint látják el. Az együttműködést jelképező kulcsot Kovács Dezső szimbolikusan a régiós vezetést továbbiakban ellátó Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, Horváth Vilmosnak adta át, aki köszönetet mondott és felidézte az együttműködés történetét.

A rendezvényen részt vett Dr. Sifter Rózsa főispán, zárszót Vigh László országgyűlési képviselő mondott.