Ünnepi közgyűlést tartottak Zalaegerszegen
Jubileumi közgyűlésen adták át a közösség legmagasabb elismeréseit a megyeszékhely levéltárának Dísztermében május 13-án, Zalaegerszeg város napján.
Az ünnepi közgyűlést megelőzően ökumenikus ima hangzott el a városért a Mária Magdolna Plébániatemplomban, majd megkoszorúzták Zalaegerszeg első, 1885-ben megválasztott polgármestere, Kovács Károly emlékművét.
Ezt a várost az emberség, a szorgalom és a fejlődés jellemzi – mondta Balaicz Zoltán polgármester a május 13-án tartott ünnepi közgyűlésen. Az első, 1247-es írásos említés óta eltelt 775 év méltó bizonyíték arra, hogy az itt élők kemény munkával, tudással és rátermettséggel akarnak boldogulni, így gazdagítják családjaikat és városunkat – tette hozzá Zalaegerszeg első embere.
Zalaegerszeg kiemelten fontos városa az országnak, 775 esztendeje az, és az lesz ezután is, amíg magyar él a világon – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Méltán lehet büszke minden magyar a városra és a zalaegerszegiek teljesítményére – tette hozzá.
Szavait követően a polgármester átvette a zalai megyeszékhely rekonstruált középkori pecsétnyomóját, amely egy 1562-es adásvételi szerződést hitelesítő, kör alakú, viaszból készült függő pecsét alapján készült el. A lenyomaton a város védőszentje, Mária Magdolna glóriás alakja látható a kenőcsös szelencével és a korszakban használt pontsoros kerettel. A körirat pedig így szól: Sigillum oppidi de Egerzegh, vagyis Egerszeg város pecsétje. Ezzel a relikviával egészül ki azon tárgyak sora, amelyek a lokálpatrióta öntudatot erősítve hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt élők büszkék lehessenek Zalaegerszeg múltjára. Ennek jegyében készült el a polgármesteri lánc, valamint a Zalaegerszegi Hitvallás, de e sorba tartozik az 1247-es oklevél is, amely a település nevének első említését tartalmazza, valamint az 1421-es oklevél, ami már városként hivatkozik Zalaegerszegre, és ezért lehet ma a Városházán az 1847-es, az akkori piacteret ábrázoló dagerrotípia.
A város napján adták át a közösség legmagasabb elismeréseit. Zalaegerszeg Város Díszpolgára címet posztumusz kapta meg Czobor Mátyás, aki 1918 és 1936 között volt a város polgármestere, és tevékenységével örökre beírta magát a megyeszékhely történelmébe. A kitüntető cím plakettjét, a címmel járó diplomát és az arany pecsétgyűrűt Czobor Mátyás oldalági leszármazottja, Pintér János vette át, aki a diplomát a Göcseji Múzeum részére ajánlotta fel. Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült a Zala Megyei Szent Rafael Kórház két főorvosa, dr. Szalai Zoltán baleseti és kézsebész, a Szidónia-díj alapítója, valamint dr. Szalontai Tibor urológus.
Rajtuk kívül a Polgármesteri Hivatal több munkatársának munkáját is elismeréssel, valamint kitüntető címmel ismerték el az ünnepi közgyűlés keretében. Tóth Péter, az adóosztály szakreferense címzetes főtanácsosi, Tolvaj Ramóna, a polgármesteri kabinet szervezési szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Mónok Andrea, a műszaki osztály közútkezelő szakreferense címzetes-vezető főtanácsosi, Lévai Éva, a szociális és igazgatási osztály nyilvántartási szakreferense szakmai tanácsadói, míg Cseke Tibor, a műszaki osztály osztályvezető-helyettese szakmai főtanácsadói címet kapott.
A város történetében nem volt még olyan jelentős fejlődés, mint az elmúlt tíz évben, ezt az ünnepség zárásakor Vigh László országgyűlési képviselő fogalmazta meg, és kifejezte meggyőződését, miszerint hasonlóan sikeres évtized előtt áll a város.