Az országgyűlés az elnevezés megváltoztatásával a hagyományok előtt tiszteleg – kezdte a sajtótájékoztatót Vigh László országgyűlési képviselő. A döntés a folyamatosságot, a hagyományokat és a nemzeti egység kifejezését hivatott szolgálni – mondta. Történelmi léptékűnek nevezve az elnevezés visszaállítását, visszatekintett a tanácsrendszerre, az azt követő önkormányzatiságra, amely sikerágazatnak bizonyult, de az állami és az önkormányzati feladatok világos elkülönítésének szükségességét is magával hozta – tette hozzá.

A vármegye szó használatával és a főispáni tisztség ismételt bevezetésével újabb lépést teszünk az erős nemzettudatra épülő, értékelvű közszolgálat kiépítése felé, emelte ki dr. Sifter Rózsa, majd hozzátette: jelentős változásról van tehát szó, hiszen a magyar történeti alkotmányok vívmányaként értékelendő a szóhasználat visszaállítása. A mai jogrend, az államiság így kapcsolódik össze a történelmi hagyományokkal, erősítve a nemzeti összetartozást, a nemzeti karakter megélését. Hetvenéves szünet utáni ismételt bevezetése illeszkedik ahhoz a 2010-ben megkezdett közigazgatási reformhoz, amelynek része úgy a főispáni titulus és a vármegyei elnevezés visszavezetése, mint a járási rendszer 2013-ban megtörtént újjáélesztése is. A reformoknak köszönhetően a hagyományok és a modernitás összekapcsolása mellett lehetővé vált az állami és önkormányzati feladatkörök világos szétválasztása is – zárta gondolatait a főispán.