Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály

Mit és mekkorát lehet építeni?

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat a telkekhez fűződő követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg. A települési önkormányzat gondoskodik – települési főépítész, műszaki ügyintéző, stb. útján – az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekkel kapcsolatos tájékoztatásról (2023. évi C. törvény 81. § (10) bek.).

Építési engedélyhez nem kötött épületek

A jelenleg hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet nem nevesíti az engedély nélkül építhető épületeket, hanem kizárólag azokat az építési tevékenységeket sorolja fel, melyekhez egyszerű bejelentés vagy építési engedély szükséges.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység is csak akkor folytatható, ha az építésügyi jogszabályokat – ideértve a helyi építési szabályzatot, a szabályozási tervet, a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet – és az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági és biztonsági előírásokat megtartják.

Javasoljuk, hogy a tervezett építési beruházás tájékozódó-előkészítő szakaszába is már kerüljön bevonásra megfelelő szaktudással rendelkező tervező.

15. Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek

16. § (1) Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység
a) a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,
b) nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése,
c) a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú,
d) az a)–c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése,
e) a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és
ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,
eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy
ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy
f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

16. Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek

17. § Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető
a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,
b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését,
c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,
d) a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,
e) a közhasználatú fürdőmedence építése,
f) az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,
g) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése,
h) a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,
i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt,
j) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,
k) a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,
l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény
la) külső alaprajzi méretét,
lb) beépítési magasságát,
lc) telken belüli elhelyezkedését vagy
ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét
megváltoztató építési tevékenység.

Másolat kérése tervekről

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve szerzői jogvédelem alatt áll. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze (pl. másolat készítése), vagy hogy erre másnak engedélyt adjon.

Telekalakítás

A telekalakítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes telekalakítási hatóság folytatja le. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége a Földhivatali Főosztály.

A telekalakítással kapcsolatos településrendezési követelmények a helyi építési szabályzatban kerülnek meghatározásra. A települési önkormányzat gondoskodik – települési főépítész, műszaki ügyintéző, stb. útján – az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekkel kapcsolatos tájékoztatásról.

A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelést a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodája vizsgálja.

A kérelemmel és az eljárással kapcsolatos tájékoztatás

Az építtető az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel iránti kérelem tervezett benyújtása előtt tájékoztatás keretében kérheti annak vizsgálatát, hogy a dokumentumai megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásban benyújtandó kérelemre és annak mellékleteire vonatkozó előírásoknak.

Kérhet tájékoztatást továbbá arról, hogy szükséges-e további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy további szakhatósági közreműködés, kérhet tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről, a tájékoztatásban kérheti a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, valamint, az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.

A hatósági döntést igénylő kérdések – pl. felépíthető-e a telken egy adott épület, építhető-e a telken bizonyos méretű épület, adható-e engedély a konkrét építési tevékenységre – kifejezetten magának a hatósági engedélyezési eljárásnak a tárgya, azok jelentősen meghaladják az előzetesen adható tájékoztatás kereteit.

Egyéb tájékoztatás

A további kérdések – pl. az épületet hova lehet helyezni, mekkora a tűztávolság, nyitható-e ablak az adott helyen, stb. – az építési beruházás előkészítése, illetve a tervezési folyamat során eldöntendő kérdések, így azokra a közreműködő építész-műszaki tervező ad választ.

Rendeltetésváltoztatás

Épület fő rendeltetési jellegének és lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésmódjának, továbbá a lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek számának építésügyi hatóság, örökségvédelmi hatóság vagy a rendeltetésmódosítási hatóság eljárásához nem kötött megváltoztatása az önkormányzat által tudomásul vett településképi bejelentés birtokában lehetséges (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 47. § (1) bek.).

Rendeltetésváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése

Az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 48. §).

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési terve

A 2/2024. (II. 22.) ÉKM utasítás 3. § (1) bek. értelmében az építésfelügyeleti hatóság a munkatervét közzéteszi. Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési terve IDE kattintva érhető el.