Főhajtás a grófnő emléke előtt, akiért a harangok sírtak
Dr. Takács Árpád főispán kezdeményezésére – hagyományteremtő szándékkal – „a leggazdagabb árva”, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély építtetője, gróf Wenckheim Krisztina halálának centenáriuma alkalmából rendezett konferenciát a Békés Vármegyei Kormányhivatal, illetve a NÖF Nonprofit Kft.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Wenckheim Krisztina grófnő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencia fővédnöke lehetek, nem utolsó sorban azért, mert jómagam is Békés vármegyei gyökerekkel rendelkezem – tudatta elöljáróban dr. Latorcai Csaba. Az arisztokráciától azt a fajta felelősségtudatot szükséges tanulnunk, hogy nemcsak a saját, szűken értelmezett otthonukért, környezetükért dolgoztak, hanem a közösségért is felelősséget vállaltak, áldozatot hoztak. Amit az arisztokráciától tanulhatunk: a hosszú távú tervezés, és az, hogy nincsen olyan reménytelennek tűnő helyzet, amiből kellő összefogással, kitartással, és a Jóisten kegyelmével ne tudnánk menekülni, és az élet hosszú távon mindig igazságot szolgáltat – nyomatékosította a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. A Wenckheim család neve az elmúlt 200 esztendőben összeforrt Békés vármegyével, annak történetével és fejlődésével. Wenckheim Krisztina grófnő, amikor árvaházat, menhelyet létesített vagy népkonyhát alapított, nem csupán betonban és téglában gondolkodott, hanem a helyi emberek, az itt élő közösség életét akarta javítani, szebbé és jobbá tenni. Magyarország kormánya ma is utakat épít, településeket fejleszt, ugyanazon az utakon jár, mint elődei, például Wenckheim Béla miniszterelnök kormánya – mondta a miniszterhelyettes.
Nagyon kevesen tudják, hogy Kinizsi Pál főispánja volt Békés vármegyének, remélem, innen fakad az erőnk, hogy háromszor tudtunk újrakezdeni. A Békés vármegyeiek bajnokok az újrakezdésben. Valóban, mert az elődeink a kietlen szikes pusztákból virágzó településeket hoztak létre – emelte ki a vármegye történetét áttekintve dr. Takács Árpád. Gróf Wenckheim Krisztina a mában élt a jövőnek, de ugyanakkor hús-vér ember volt, akit ugyanúgy kérdések nyomasztottak, kétségek gyötörtek, mint a ma emberét, és az élet értelmét kereste, azt, hogy mi dolgunk a világban. A Wenckheimek életteret, tartást, identitást, néplelket, közösséget, sorsközösséget adtak nekünk – hangsúlyozta Békés vármegye főispánja. Békés vármegyében írják Magyarország történelmét és mi akarjuk a sikert. Itt élni jó dolog, jó ide hazatérni, Békés vármegyeinek lenni menő dolog. Hét nemzetiség él együtt békében, Békésben – mondta dr. Takács Árpád.
Örülünk és meghatónak tartjuk, hogy hosszú csendet követően újfent a figyelem középpontjába került dédnagymamánk személye, életútja és munkássága, aki a XIX. század patriarchális társadalmában messze megelőzte a korát – hangsúlyozta a család nevében gróf Wenckheim Fréderic. A dédanyám hat nyelven beszélt, az újítás, az újszerű építészeti megoldások, az innováció lelkes és elkötelezett híve volt és férjével, Wenckheim Frigyessel mintagazdaságot alakított ki, amit biztos kézzel vezetett – húzta alá Wenckheim Fréderic.
Harangozó Imre néprajzkutató, helytörténész: „Ahol jó rend uralkodik…” című előadásában Wenckheim József Antal arcélét rajzolta meg. Wenckheim József Antal az ország egyik legjelentősebb, legbefolyásosabb birtokosa volt, nagyon nagy vagyonnal, aki igaz magyar hazafiként egész életében magyar ruhában járt. 1849-ben Wenckheim József Antal részt vett Debrecenben a trónfosztó országgyűlésen. Lányát, Wenckheim Krisztinát Göndöcs Benedek apát, a kígyósi „pap bácsi” magyarrá, katolikussá, hívő, cselekvő kereszténnyé nevelte – ismertette a részleteket a Magyar Művészeti Akadémia tagja. „Ellenben, ahol jó rend uralkodik, ott vagyon azon a titokzatos erő, amely az emberiséget, ezt az erkölcsi testet fenntartja és támogatja” – idézte az Újkígyósi Népvének Tanácsának 1842. évi jegyzőkönyvét Harangozó Imre.
Szilágyi Sándor történész, a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kutató-tárlatvezetője „Élő történelem – a Wenckheim család Gyulán” elnevezéssel tartott előadást, amelyben a Wenckheim család eredetén túlmenően, annak mecénási, irodalom-, kultúra-, és színháztámogató tevékenységéről is érdekes adalékokat ismertetett a résztvevőkkel.
Ugrai Gábor „Rendszerek jöttek és mentek – Wenckheim Krisztina kora” elnevezéssel tartott előadást. „Az árnyas nagy park fái szomorúan bólogattak, csendesen hullt a földre egy-egy levél, csak a kis harang sírt, egyre sírt, míg csak le nem szállt a sírba a jóságos nagyasszony” – idézte a Körösvidék 1923. szeptember 23-ai számában megjelent, gróf Wenckheim Krisztina két nappal korábbi temetéséről szóló tudósítás sorait Ugrai Gábor, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára.
Szabó László történelemtanár, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium igazgatója „Szolgálat és szabadság – a Wenckheimek, mint nevelő történelem” címmel tartott előadást. Major Gyula filmrendező a Wenckheim család életéről készülő filmből ismertetett részleteket, Bauer Barbara író a napokban nyomdafestéket látott, Egy estély a kastélyban című művéből olvasott fel részleteket.
Gróf Wenckheim Krisztina 175. esztendővel ezelőtt, 1849. április 21-én Ókígyóson, III. Wenckheim József Antal és Scherz Krisztina gyermekeként látta meg a napvilágot. Születésekor báró Wenkcheim Béla a vármegye főispánja, aki volt alispán, háromszor főispán, belügyminiszter, majd a kastély építésének kezdetén 1875-ben miniszterelnök lett, és a kastély befejezésének évében 1879-ben hunyt el. Gróf Wenckheim Krisztina egy évszázada, 1924. szeptember 19-én adta vissza a lelkét teremtőjének, s két nappal később, szeptember 21-én a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Gróf Wenckheim Krisztina kivételes személyiség volt: csillagkeresztes császári és királyi palotahölgy, az Erzsébet-rendjel, és a pápai „Pro ecclesia et pontifice” rendjel tulajdonosa. Maga volt a megtestesült jószolgálat és jótékonyság, a szegények és elesettek gyámolítója, az özvegyek és árvák bőkezű és önzetlen támogatója.
A konferencián gróf Wenckheim Krisztina dédunokái, születési sorrendben: gróf Jenne-Marie Wenckheim Dickens, gróf Wenckheim László, gróf Wenckheim Fréderic és felesége gróf Wenckheim Karin, gróf Csáky István, gróf Wenckheimné gróf Csáky Ilona és a megjelent ükunoka, gróf Csáky Anna Krisztina is részt vett. A Zichy, Teleki, Keglevich és Bethlen családokat Johann Christoph Graf von Deym képviselte.
A konferencián a Békés Vármegyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület huszárjai szolgáltak, a rendezvény fényét a csorvási Fényűző Magyaragár Kennel agárbemutatója emelte, s a szintén csorvási Hudák Viselet korhű ruhái tették látványosabbá, pompásabbá.