Hetedízben ünnepelték a Gyulai Felsőoktatás Napját
A Gál Ferenc Egyetem és Gyula város önkormányzata immáron hetedik alkalommal rendezte meg a Gyulai Felsőoktatás Napját. Ezen apropóból „A jövő megkezdődött – A mesterséges intelligencia szerepe mindennapi életünkben” elnevezéssel rendeztek tudományos tanácskozást a városháza dísztermében.
A negyedik ipari forradalomról úgy tanulnak majd az utánunk jövő generációk, mint mi tanultunk az elsőről. A ma gőzgépe viszont a mesterséges intelligencia (MI), elektromos izzója pedig a digitalizáció, amit nem érdekel a tradíció, csakis az innováció – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Takács Árpád. A jövő – miként azt a tanácskozás címében a szervezők is jelezték – valóban megkezdődött, a kérdés csak az, hogy mikor. Hiszen az Esti Hírlap 1959 januárjában adott hírt arról, hogy elkészült az első hazai elektroncsöves számítógép, az M-3. A mesterséges intelligencia szorosan összefügg az emberiség jövőjével, s csak azok a nemzetek lesznek sikeresek, amelyek tudnak alkalmazkodni, felzárkózni, reagálni, védekezni. Válságálló és válságkezelő, felelős és fenntartható közigazgatásra, gazdaságra, oktatásra van szükség – nyomatékosította a főispán.
A tudománynak iránytűnek kell lennie, s a teremtett világ valóságára kell, hogy fókuszáljon, annak megértését segítse. Az előrejelzések szerint 2024-ben a mesterséges intelligencia alkalmazásának legnagyobb nyertesei a technológiai ágazaton kívüli vállalatok lesznek, mivel a költségek csökkentése és a termelékenység növelése érdekében komolyan elkezdik a MI-megoldások bevezetését. A magyar cégek is egyre nagyobb arányban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, a közigazgatásba pedig egyszerűen berobbant – mondta dr. Takács Árpád. Mi Békés vármegyében akarjuk a sikert, mi vagyunk a jövő nemzeti csapata, s a jövőt itt, Békés vármegyében is írják – tette hozzá a főispán.
Az Isten nem szolgának, hanem partnernek teremtette az embert, aki a transzcendentálison keresztül kapcsolatba léphet teremtőjével. Erre a sport, a tudomány és a művészet egyaránt lehetőséget teremt, terek biztosít – fogalmazott dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.
Nemcsak a Gál Ferenc Egyetem, de Gyula város és Békés vármegye kiemelkedő eseménye is a Gyulai Felsőoktatás Napja – hívta fel a figyelmet prof. dr. Dux László. A tudományos kutatás azt jelenti, hogy látni, amit mindenki látott és arra gondolni, amit még senki sem gondolt – idézte Szent-Györgyi Albert gondolatait a Gál Ferenc Egyetem rektora. Majd II. Szent János Pál pápa Fides et ratio enciklikájának vezérgondolatát ismertetve kifejtette: az ember a tudományra teremtetett.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő a gyulai ápolás, illetve a felsőoktatás történetéből villantott fel jeles dátumokat, mérföldköveket.
Túl azon, hogy a Gyulai Felsőoktatás Napja egy jeles ünnep, kiállás amellett, hogy szükséges és életképes a felsőoktatás Gyulán – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő, aki a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, a Gál Ferenc Egyetem fenntartójának is köszönetet mondott. A tudomány folyamatosan változik, de ez a változás nem öncélú, vannak erkölcsi, etikai alapjai, amelyeken fejlődik a tudomány. „A legtöbbet azok az emberek árthatnak a társadalomnak, akiknek nagy tudásuk van, de erkölcsük nincsen. Az ilyenek azon törik magukat, hogy az atombomba pusztító hatását fejlesszék. Arra, hogy a fizikatudásommal az atomreaktort tegyem biztonságosabbá, vagy pedig pusztító fegyvert fejlesszek, a kvantummechanika-könyvekben nem találok választ. Kizárólag az erkölcstan ad rá feleletet” – idézte Farkas István piarista szerzetes szavait a polgármester, aki a mesterséges intelligencia felelőtlen használatában rejlő kockázati tényezőkre is figyelmeztetett.
Az orvoslásban, a gyógyításban is segít a mesterséges intelligencia. A vármegyei központi kórház szorosan együttműködik a Gál Ferenc Egyetemmel a szakemberképzésben – mondta dr. Becsei László. A Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató főorvosa elmondta: a mesterséges intelligencia egy új reneszánszt, felvilágosodást hozhat, magában hordozza az egészségügyi ellátás forradalmasításának lehetőségét. A tudományos közösséget is megosztja az a tény, hogy az MI új ipari forradalom, vagy akár az emberiség pusztulását is okozhatja – tette hozzá a főorvos.
Dr. Wernigg Róbert, az Országos Kórházi Főigazgatóság főosztályvezetője A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek az orvostudományban címmel, dr. Piros Attila címzetes rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója pedig Digitális valóság, virtuális realitás címmel tartott előadást. Dr. Ruzsa János adjunktus, a Békés Vármegyei Központi Kórház intervenciós kardiológusa A mesterséges intelligencia alkalmazása az invazív kardiológiában témában tartott előadást.