Jövő ősztől levelező jogászképzés indul Békéscsabán
A kormányhivatal, a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Egyetem háromoldalú együttműködésének köszönhetően 2026 őszétől levelező, 2027-től pedig nappali tagozatos jogászképzés indul Békéscsabán – jelentették be kedden a kormányhivatalban, a képzést megalapozó együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírását megelőzően.
Mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen egy 27 éves álom vált valóra. Egy személyes álmom, hiszen éppen 27 esztendeje kezdtem meg a jogi tanulmányaimat az ELTE jogi karán. Azért ott, mert akkor még Budapesten dolgoztam. Aztán visszatérve Békésbe, kéthetente csütörtök-pénteken innen vonatoztam a fővárosba. Már akkor eldöntöttem, hogy ha a sors különös kegyelmének köszönhetően egyszer lehetőségem lesz rá, biztosan addig megyek, míg nem lesz jogászképzés Békéscsabán – osztott meg elöljáróban egy személyes emléket, élményt dr. Takács Árpád.
Aztán, amikor a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetője lettem, ismét azzal szembesültem, hogy Békés vármegyének nagyon nagy szüksége van a szakképzés, illetve a felsőoktatás megreformálására, a lehetőségek bővítésére, s a következő időszakban fontos gyakorlati tudás megszerzésére. Ennek első mérföldköve az volt, amikor a Gál Ferenc Egyetem átvette a nehéz helyzetbe került főiskola intézményeit Szarvason, Gyulán és Békéscsabán. Így ahelyett, hogy lakat került volna ezekre az épületekre, újra megnyitotta a kapuit és ma már egy jól fejlődő, elismert egyetemnek adhatunk otthont. Ezért köszönet és hála a Gál Ferenc Egyetemnek és a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegyének is – hangsúlyozta a főispán.
A következő mérföldkő a mérnökképzés Békés vármegyei meghonosítása volt. Ma már elérhető a mérnökképzés Békéscsabán, amely a következő években újabb szintet lép, hiszen olyan ipari beruházások, befektetések előtt állunk, amely magával hozza a szakképzés, az alkalmazott tudományok és a mérnökképzés újabb dimenzióit. Ezt követte az, hogy a tankerülettel, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiummal közösen gondolkodva, az Oktatási Hivatallal is együttműködve a közigazgatási ismeretek ma már választható érettségi tantárgy, s ez minta az egész országban, hiszen mi voltunk ebben az úttörők. Ezt követően jött ismét a jogászképzés Békés vármegyei meghonosításának ötlete, hiszen a fiataloknak jövőképet, víziót kell adnunk. A vármegye fejlesztését illetően négy pillérben gondolkodunk: agrárium és vidékfejlesztés, ipari és közlekedési beruházások, szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás, illetve a turizmus fejlesztése. Az oktatásfejlesztési stratégiába szervesen illik a jogászképzés. Akik azt mondták, hogy ezt nem lehet megcsinálni és nincs rá igény, azokat most az élet megcáfolta. Mi megcsináltuk és van rá igény, hiszen az önkormányzati, államigazgatási szférából már most is mintegy százan érdeklődnek a képzés iránt. Tehát ha van elképzelés, akarat és igény, lesz lehetőség, eredmény is. Ilyen gyors reagálást, amilyet ez ügyben a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Egyetem tanúsított, én ilyent még nem láttam. A július 10-ei tárgyalást, a közös munkacsoport megalakítását követően felgyorsultak az események: a Szegedi Tudományegyetem dékán asszonyának lelkesedése, tenni akarása, kancellár asszony segítőkészsége és rektor úr gyors reagálása, valamint a Gál Ferenc Egyetem rektorának nyitott fogadókészsége jelentősen előrelendítette a Békés vármegyei jogászképzés ügyét – nyomatékosította dr. Takács Árpád.
A megállapodás értelmében a képzés a Gál Ferenc Egyetem békéscsabai campusán lesz, a képzést, oktatást, vizsgáztatást az SZTE szervezi és az oklevelet is ők állítják ki. Azt is szeretnénk, hogy a képzésbe a Békés vármegyei kiváló közigazgatási, polgári jogi, büntető ügyszakos jogászok is bekapcsolódhassanak. A következő nagy feladat, hogy mindez már a felvételi tájékoztatóban is megjelenjen és normál felvételi eljárásban lehessen jelentkezni a békéscsabai jogászképzésre. A cél az, hogy 2026-tól előbb levelező jogászképzés, az utána következő években pedig nappali rendszerű jogászképzés legyen Békéscsabán. Ez nem csak az én fiatalkori álmom, hanem nagyon sok fiatalnak biztosít lehetőséget, reményt, jövőképet, esélyt és nyit új távlatokat – tette hozzá a főispán.
A Szegedi Tudományegyetemnek hatalmas társadalmi felelőssége van Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. Mi az egyetemen nyolc-kilenc évvel ezelőtt definiáltuk a Dél-alföldi Demográfiai Programot, s erre fűzzük fel az egyetem tevékenységét. Ez arról szól, hogy az egyetem miként tudja elősegíteni a régió boldogulását, a népességnövekedést – mondta dr. Fendler Judit. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja kifejtette: Trianon után ez a két vármegye az ország perifériájára szorult, elvesztette korábbi központi helyzetét, szerepét. Az utóbbi időszakban nagyon határozott kormányzati szándék mutatkozik ezen vármegyék felzárkóztatására és nekünk kötelességünk ezt elősegíteni. A Szegedi Tudományegyetemet Báthory István alapította több mint 440 évvel ezelőtt, de alapvetően Magyarország újraalapította 1921-ben, Kolozsvárról áttelepítve az egyetemet. Nagyon emblematikus és méltó, hogy éppen a jogászképzésről beszélünk itt – emelte ki dr. Fendler Judit.
Nagyon komoly mérföldkőhöz érkeztünk az együttműködésünk terén. A régió fejlődéséhez nagy szükség van jogászokra, a Szegedi Tudományegyetem jogi kara kiváló képzést nyújt – fogalmazott prof. dr. Gellén Klára. A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese kifejtette: a képzések indítása, fejlesztése kapcsán itt nem állnak meg, a régió, az ide települő munkahelyteremtő beruházások munkaerőigényeit, szükségleteit feltérképezve további, újabb szakokat, képzéseket szeretnének indítani. Fontos, hogy az egyes mérnökszakokat hogyan fejlesszük, specializáljuk. A másik nagyon fontos terület a részismereti képzések kérdése. Nagyon fontos lenne ebbe az irányba is gondolkodni, helybe kell hozni a képzéseket – tette hozzá.
Békés vármegye a szegedi jogi kar harmadik legnagyobb beiskolázási grádiuszába esik. Megannyi kolléga végzett Szegeden és jött vissza Békés vármegyébe kiteljesedni, jövőképet építeni. Az elmúlt években volt olyan posztgraduális képzésünk, amelyet a felmerült igényeknek megfelelően Békés vármegyében szerveztünk. Megannyi szálon, szakmai, tudományos, szakmai-közéleti szálakon kapcsolódunk egymáshoz, és ezek a szálak egyre erősebbé tették ezt a szövetet – hívta fel a figyelmet dr. Törőcsikné prof. dr. Görög Márta. Két szenvedélyes, tudásmegosztásban, előre haladásban, fejlesztésben, fejlődésben, racionális alapokon nyugvó gondolkodásmódban azonos intézmény gondolatvilága kapcsolódott, a Békés Vármegyei Kormányhivatalé és a Szegedi Tudományegyetemé. Erre szokták azt mondani, hogy ezek valóban szerencsés csillagállások. Ha a szegedi jogi kar jövőképét és a múltját nézzük, akkor egyértelműen látszik az, hogy mi továbbra is hiszünk a jogdogmatikában, a tudásban, a hatékony munkavégzésben, a racionalizáltságban és abban, hogy szorgalommal mindent el lehet érni. És hiszünk abban, hogy ha célunk van, akkor haladjunk előre, és van egy nagyon egészséges jövőképünk. Mi úgy tekintünk a graduális képzésben résztvevő hallgatóinkra, mint akiknek mintát kell nyújtanunk a jogi gondolkodásmódból, ezért az oktatásmódszertanunkat ehhez igazítjuk, és értelmiségit kell belőlük nevelnünk, ez a mai digitalizált világban rendkívül fontos. A szegedi jogi kar hisz a felsőoktatási intézmények és a kormányhivatal együttműködésében, ezt híven bizonyítja az is, hogy múlt csütörtökön a kari tanács ülésén a grémium tagjai egyhangúlag, 27 igennel támogatták ezt az együttműködést – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.
A Gál Ferenc Egyetem, a Szeged-Csanádi Egyházmegye egyetemeként a legtermészetesebb kötelességének, missziójának érzi, hogy szorosan együttműködjön az egyházmegye területén működő szakképzési és felnőttoktatási intézményekkel – emelte ki prof. dr. Dux László. Egyetemünk és az egyházmegye 2030-ban kettős jubileumot ünnepel, hiszen Szent Gellért püspök 1030-ban alapította meg az első felsőoktatási intézményt a csanádi egyházmegyében, és 1930-ban a Temesvárról elüldözött Glattfelder Gyula püspök indította újra Szegeden először a hittudományi, teológiai kart. Majd az elmúlt évtizedben a Békés vármegyei campusokkal bővülve alakult ki a Gál Ferenc Egyetem jelenlegi struktúrája. A Gál Ferenc Egyetem ezt a misszióját valóban komolyan vette. Ennek egyik jó mutatója, hogy 3 évvel ezelőtt 300 elsőéves hallgatóval indult a tanév, idén viszont már 1400-zal, s ennek 60-65 százaléka Békés vármegyei – ismertette a Gál Ferenc Egyetem rektora.
Sokat köszönhet a város, az egész vármegye annak, hogy a Gál Ferenc Egyetem megmentette a majdnem elsorvadt felsőoktatást. Ez a megállapodás segít abban, hogy van értelme Békés vármegyében a jelenen kívül a jövőt is tervezni – húzta alá Szarvas Péter békéscsabai polgármester.
A Békés vármegyei jogászképzést megalapozó háromoldalú együttműködési megállapodást dr. Takács Árpád főispán, dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, prof. dr Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese és prof. dr. Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora látta el kézjegyével.