A természetvédelem egy nagyon-nagyon speciális műfaja az államigazgatásnak, ahol az állami erőfeszítés: a szaktárca, a nemzeti parkok és a kormányhivatalok munkája nagyon fontos, de ez az erőfeszítés önmagában egyetlenegy természetvédelmi cél eléréséhez sem elegendő – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Rácz András. A természetvédelmet úgy tudjuk hatékonyan szolgálni, ha segítségünkre van a helyi gazdatársadalom, az önkormányzatok, a civil szervezetek, és szükségünk van a tudományra, a tudományos és kutatóműhelyekre, egyetemekre, múzeumokra egyaránt – nyomatékosította az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára.

A kunhalmok védelme, megőrzése emblematikus példája ennek a széleskörű összefogásnak, együttműködésnek. Az alföldi táj látképe elképzelhetetlen a kunhalmok nélkül, hiszen ezeket hungarikumnak vehetjük. Ökológiai szempontból olyan szigetek, sőt láncolatok, a zöld infrastruktúra szerves részei, amelyek esélyt adtak arra, hogy az egykori vegetáció és egy-egy faj túlélhessen az intenzív mezőgazdaság közepette. Jogilag 1997. január 1-jétől került bele a természetvédelmi törvénybe a kunhalom, a ma is használt fogalommeghatározás pedig 2003-ban született, s a kunhalmok a törvény erejénél fogva védettek – fogalmazott dr. Rácz András. Az államtitkár szólt a kunhalmokat veszélyeztető tényezőkről, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársainak felelősségéről.

Kép

„Senki sem fogja megvédeni azt, ami nem érdekli, és senkit sem fog érdekelni az, amiről soha semmi tapasztalatot nem szerzett.” – idézte David Attenborough gondolatait dr. Rácz András.

A mai konferencia egyszerre emlékezés és főhajtás, a korábbi zászlóvivők munkássága előtt, illetve számvetés és iránymutatás a jövőre nézvést – hangsúlyozta dr. Rákóczi Attila. Számvetés, hogy mit tettünk a kunhalmok ügyében az elmúlt három évtizedben, s iránymutatás, hogy mi a teendőnk a természetvédelem, tájvédelem területén az előttünk álló évtizedekben – tette hozzá a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, dr. Gyuricza Csaba köszöntő gondolatait dr. Béres András az univerzitás Szent István Campus főigazgatója tolmácsolta.

Kép

Ha ránézek egy kunhalomra először is az eurázsiai sztyeppzóna jut az eszembe, ami a Kárpát-medencéből indul és végigmegy Moldván, Moldávián keresztül egészen Mongóliáig, s mi ennek az övezetnek vagyunk a legnyugatibb pontján, s a nemzeti parkunk természeti értékei is ehhez kötődnek – tudatta dr. Tirják László. Két olyan fokozattan védett növényünk van, a volgamenti hérics, ami Magyarország első fokozattan védett növénye és a kónya zsálya, utóbbi hazánkban leginkább a löszpusztarét társulásokban jelenik meg. Amikor kunhalomra nézünk, történelem, természetszeretet és -védelem és sok minden más jut még az eszünkbe – emelte ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos a kunhalmok védelméért folytatott küzdelmeket idézte fel. Beszédében úgy fogalmazott, hogy az utóbbi évtizedekben kedvezően változott a kunhalmokkal kapcsolatos szemlélet, közgondolkodás. Mára tudatosult, vigyázni kell rájuk, hiszen némelyikük régebbi, mint a piramisok, tehát pótolhatatlan értéket képviselnek. Békés vármegyében mintegy 300 hektárt tesz ki a kunhalmok területe. Az Alföld és benne Békés vármegye a természeti kincsek hazája, itt van Magyarország ezredik védett területe a Mályvádi őstölgyes, s itt van hazánk legnagyobb kunhalma a békésszentandrási, több mint 12 méter magas Gödény-halom is – ismertette Szelekovszky László.

Kép

Dr. Rakonczai János elmondta: már 1973-ban, az első magyarországi nemzeti park megalakításának az évében megalakult a Békés Megyei Természetvédelmi Bizottság, melynek titkára Boros László lett, s először ő vetette fel a nemzeti park, illetve egy környezet- és természetvédelmi mintamegye gondolatát is. A Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, a megyei önkormányzat volt munkatársa, – aki Szelekovszky Lászlóval egyetemben részt vett a 30 esztendővel ezelőtt, 1994-ben rendezett tanácskozáson is – szólt Réthy Zsigmond, a Munkácsy Mihály Múzeum néhai munkatársa elévülhetetlen érdemeiről. Megemlítette, hogy 1986-87-ben a megyei tanács egyik munkabizottságának szervezésében kidolgozták Békés megye természet- és környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programját. 1988-ban dr. Tóth Albert főiskolai főtanácsos vezetésével dolgozták ki a Körös-Maros Nemzeti Park koncepcióját. A rendszerváltás körüli években országosan alig alakítottak ki új, természetvédelmi területeket, kivételt képezett Békés megye, ami Szelekovszky László érdeme – idézte fel a 30 éve rendezett konferenciához vezető út jelentősebb előzményeit dr. Rakonczai János.

Kép

A plenáris előadások keretében dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója A halmok építői – A Jamnaja kultúra régészeti háttere elnevezéssel, Árgay Zoltán, az Agrárminisztérium táj- és természetvédelmi referense Évezredek emlékei védelem alatt – A halmok védettségének országos áttekintése címmel tartott előadást. Dr. Bede Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa A Maros-Körös közi halmok tájrégészeti vizsgálatának főbb eredményei, Bánfi Péter általános igazgatóhelyettes, A gyakorlati halomvédelem eredményei és lehetőségei a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén témában szólt a hallgatósághoz.

Kép

Az Öthalom melletti halomcsoport növénytani értékeiről Csathó András István független kutató beszélt, a Kunhalmok természeti értékei mezőgazdasági tájakban címmel pedig dr. Deák Balázs és dr. Valkó Orsolya tartott előadást. Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár zárszavát megelőzően dr. Tóth Csaba kutatótanár A Zsolcai-halmok komplex természettudományos vizsgálatáról számolt be.