Mi magunk is tehetünk a csontritkulás ellen
A csontritkulás azt jelenti, hogy a csontok ellenálló képessége, sűrűsége, szilárdsága csökken, szerkezete megváltozik, így azok törékenyek lesznek. Egyes rizikótényezőket nem tudunk befolyásolni, másokat viszont képesek vagyunk, ezért különösen fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogyan csökkenthetjük a betegség kialakulásának valószínűségét. Népegészségügyi Főosztályunk a megelőzés mikéntjét mutatja be jelen írásban.
A csontritkulást sokáig a változókoron átesett nők betegségének gondolták, de mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a férfiakat is gyakran érinti a latinul oszteoporózisként ismert betegség. Életünk során a csontozatunk folyamatos átalakuláson megy keresztül, épül és bomlik – évente kicserélődik állományának közel 10 százaléka. Normális esetben a felépülés és a lebomlás egyensúlyban van, ha azonban ez az egyensúly a csontvesztés irányába mozdul el, kialakul a csontritkulás.
Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez, ezért 50 éves kor felett mindkét nemnél javasolt a csontsűrűség-mérés, az ún. DEXA-vizsgálat elvégzése. Ez egy teljesen fájdalmatlan, alacsony sugártejeléssel járó szűrővizsgálat, amelynek során a csonttörési kockázatnak leginkább kitett helyeken (combnyak, csigolya, esetleg az alkar) megmérik egy gép segítségével a csont sűrűségét. Az eljárás 15 percnél többet nem vesz igénybe. Minél nagyobb a csont tömege, annál nagyobb mértékben elnyeli a sugarakat, az adott életkorban jellemző átlagértéktől való eltérést a számítógép kiszámolja és meghatározza az eltérés fokát. Minél nagyobb ez az eltérés negatív irányban, annál súlyosabb fokú a csontritkulás. A -2,5-es T-score értéket szokták az oszteoporózis határának tekinteni.
A csontritkulás rizikófaktorai
A rizikótényezők közül néhányat nem tudunk befolyásolni: ilyen a nem, a kor, vagy a genetika, családi halmozódás. Az oszteoporózis 60 év felett egyike a leggyakrabban diagnosztizált betegségeknek. Bizonyítható azonban, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, kalciumhiányos étrend, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, májbetegség, pajzsmirigy betegség jelentősen megnöveli a csontritkulás kockázatát.
Mit tehet Ön?
A leghatékonyabb megelőzés a kiegyensúlyozott, a legtöbb izmot érintő és a legtöbb csontot terhelő testmozgás (kerékpározás, gyaloglás). A mozgás – kellő körültekintéssel – bármely életkorban elkezdhető; mindenképpen jó hatású a csontokra!
Az egészséges csontképzéshez, csontállomány fenntartáshoz elegendő D-vitaminra és kalciumra van szükség a táplálékban! Fogyasszon kalciumban, vitaminokban és ásványi sókban, nyomelemekben gazdag táplálékot! Ilyenek a tejtermékek, olajos magvak, zöldségek, bab, káposzta, halféleségek. A szervezet – elegendő napfény hatására – saját maga is képes a D-vitamin előállítására.
A csontritkulás kialakulása lassú folyamat és csak későn okoz tüneteket, gyakran akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a csonttömeg-veszteség olyan nagyfokú, hogy nem bírja el a megszokott terhelést és a csont – akár teljesen váratlanul – eltörik. A törések, főleg a csigolyák törései krónikus fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járnak. Soha nem késő átvenni az irányítást az életminőség és egészség felett, ezért javasoljuk, hogy a vizsgálat elvégzése érdekében keresse fel háziorvosát, aki Önt megfelelő szakrendelésre irányítja, és beutalóval látja el.