Milyen szolgáltatás a jogi segítségnyújtás?
A jogi segítségnyújtás keretében a szociálisan hátrányos helyzetben lévők szakszerű jogi tanácsot, a perben eljárásjogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során.
Milyen formái vannak a jogi segítségnyújtásnak?
Peren kívüli (per előtti) támogatás, amelynek keretében a jogi segítő tanácsot ad, illetve beadványt, egyéb iratot szerkeszt az ügyfél számára, ha abban a kérdésben van szükség tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárássorán jognyilatkozat megtétele érdekében kell beadványt készíteni.
Jogi segítség igényelhető a mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (pl. birtokháborítás, lakhatási, nyugdíj, munka-és végrehajtási ügyek stb.) éppúgy, mint a különböző jogvitás ügyekben (pl. gyermekelhelyezés és gyermektartás díj), amelyekben később per lefolytatására kerülhet sor.
Peres támogatás keretében felek bármelyike igényelhet pártfogó ügyvédi képviseletet, amely az eljárás jogerős befejezéséig tart. A törvény csak néhány esetben – pl. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos ügyekben - zárja ki a támogatás engedélyezését.
Pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmet büntetőeljárásokban a sértett, a magánvádló, a magánfél, egyéb érdekelt és a pótmagánvádló nyújthat be az eljárás bírósági szakaszában.
Egyéb segítség, szóbeli tanács: A fentieken kívül a Kormányhivatal egyszerű megítélésű ügyekben - az ügyfél rászorultságának vizsgálata nélkül - bárkinek nyújt szóbeli jogi tanácsot.
(Nem minősül egyszerűnek az ügy, ha az eljárás már hosszabb ideje folyik, esetleg már több bírósági szinten járt, és a tanácsadáshoz jelentős mennyiségű iratanyag áttanulmányozására lenne szükség. Az ilyen ügyekben a Kormányhivatal a rászorult ügyfél részére, tanácsadás céljából jogi segítőt biztosít.)
Büntetőügyben biztosítható pártfogó ügyvédi képviselet esetén a költségek megelőlegezésére van lehetőség. Ebben az esetben a bíróság az eljárás befejezésekor – a büntetőügy kimenetének függvényében - dönt arról, hogy ki viseli a pártfogó ügyvéd díját.
Milyen költséggel jár a jogi segítségnyújtás?
A támogatások - a kérelmező igazolt jövedelmi, vagyoni körülményeitől függően - lehetnek ingyenesek, vagy megelőlegezett költségűek, amelyek díját meghatározott határidőn belül vissza kell fizetnie az ügyfélnek.
Amennyiben a kérelmező igazoltan bizonyos ellátásokban részesül (aktív korúak ellátása, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre) vagy átmeneti szálláson élő hajléktalan, úgy alanyi jogon rászorultnak tekinthető a támogatásra.
A fenti támogatásokban NEM részesülő kérelmező rászorultságát saját és közös háztartásban lévő családtagjának 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolásokkal kell igazolnia.
Ki számít rászorulónak?
Az állam viseli a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját, ha az ügyfél és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, 2023-ban 28.500,- Ft-ot. Amennyiben az ügyfél egyedül él, akkor ez a határösszeg 42.750,- Ft-ra emelkedik.
A vonatkozó jogszabály a jövedelmi határ mellett az ügyfél vagyoni helyzetével kapcsolatos további feltételeket is előír, elsősorban ingatlan- és személygépkocsi-tulajdonára vonatkozóan.
Az állam a jogi szolgáltatás díját megelőlegezi annak az ügyfélnek, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme 2023-ban nem haladja meg a 188.690,- Ft-ot.
Ha az ügyfél bűncselekmény áldozata, és ezt a Budapest Főváros Kormányhivatalának áldozatsegítést végző osztálya külön eljárásban megállapította, akkor a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, amennyiben az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi nettó 377.380,- Ft-ot.
Az ügyfél és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi viszonyait általában 30 napnál nem régebbi okiratokkal (pl. nyugdíj-határozat, munkáltatói kereset-kimutatás, bankszámla-kivonat stb.) kell igazolni.
Hogyan kell igényelni a jogi segítségnyújtást?
Az eljárás megindításához a kérelemnyomtatványt kell kitölteni, majd azt aláírva és a szükséges mellékletekkel kiegészítve eljuttatni a Kormányhivatalhoz. A kérelemnyomtatvány hivatali időben személyesen, egyébként postai úton nyújtható be.
A személyesen történő benyújtás azért előnyösebb, mert nem kell bevárni a Kormányhivatal határozatának véglegessé válását, tehát a támogatás - időveszteség nélkül - azonnal igénybe vehető.
Hol kell benyújtani a támogatás iránti kérelmet?
A jogi segítségnyújtás szolgáltatás 2020. március 01. napját követően a fővárosi és megyei kormányhivataloknál vehető igénybe a kerületi hivatalok helyett.
A Kormányhivatal munkaügyi kérdésekben abban az esetben is illetékes, ha az ügyfél munkavégzésének helye igazoltan Budapesten van.
A kérelmek elektronikus úton történő intézésére jelenleg nincs lehetőség.
Ügyintézőink a fenti ügyekben a hét minden munkanapján, telefonon is adnak rövid tájékoztatást.
Vonatkozó jogszabály: 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról
Letölthető dokumentumok:
Kérelem - jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránt
Meghatalmazás - jogi segítségnyújtás alapkérelemhez