Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézési tájékoztató

Tájékoztató az elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek, valamint az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére

 

I. TÁJÉKOZTATÓ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐ ÜGYFELEK RÉSZÉRE

 

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásáról szóló 2023. évi CIII. törvény
(a továbbiakban: DÁP törvény) általános rendelkezései, különösen az elektronikus kapcsolattartásra és az ügyféljogokra vonatkozó szabályai alapján a kormányhivatalok az alábbi tájékoztatást nyújtják az ügyfelek számára:

A kormányhivatalok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mivel Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét elektronikusan intézze. Az ügyfél jogosult is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Ugyanakkor fontos, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol az ügyfél személyes megjelenésre vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtására kötelezetett.

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásban (https://rendelkezes.gov.hu/) rögzíthetik. Ez alapján a kormányhivatalok az ügyfélnek címzett nyilatkozataik megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazzák.

Mindezek mellett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője is az eljárásaik során jelentős részben elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában a létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, amely kötelezettségének a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásba történő bejelentéssel is eleget tehet. Ugyanakkor a hivatalos elérhetőség megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével köteles bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba. Ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt a kormányhivatal kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

 

1. A kapcsolattartás módjai elektronikus ügyintézés során

 

1.2. Biztonságos kapcsolattartási címek

A Kormányhivatalok biztonságos kapcsolattartási címei az E-ügyintézési törvény alapján ITT érhetők el.(Központilag frissülő KRID -lista)

 

1.3. Ügyfélszolgálat

A kormányhivatal központi ügyfélszolgálatának elektronikus elérhetőségei.

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetősége joghatás kiváltását célzó beadványok befogadására nem alkalmas, az ilyen jellegű beadványokat minden esetben a Kormányhivatal 1.2 pontban megjelölt biztonságos kapcsolattartási címére kell megküldeni. A Kormányhivatalok további elérhetőségei, ügyfélszolgálatai a honlapon megtalálhatók.

 

1.4. Az ügyfelek által használható elektronikus ügyindítási felületek

Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):

• A SZÜF az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az ügyfél által igénybe vehető valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatás elérésére egyetlen felületen biztosít lehetőséget.
• Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír)
• Az e-Papír szolgáltatás célja, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfélnek beadványát elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket - gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt - nem indokolt szakrendszeri ügyintézéssel (ÁNYK vagy más formalizált űrlappal) támogatni. Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.
• Magyarorszag.hu kormányzati portál

 

1.5. Tájékoztatás a Rendelkezési Nyilvántartás igénybevételének lehetőségéről:

A Rendelkezési Nyilvántartás a személyek e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi. A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és később fokozatosan a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

Rendelkezés és meghatalmazás a Rendelkezési Nyilvántartásban tehető.

 

1.6. Tájékoztatás az elektronikus hitelesítés szükségességéről és módjáról

Az elektronikus úton benyújtott beadványt és csatolmányait elektronikusan hitelesíteni kell.
Hiteles az elektronikus dokumentum, ha:

• teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik -időbélyegzővel látták el,
• a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,
• iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
• kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
• jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették
• az ügyfél elektronikus azonosítását követően, a dokumentum közigazgatási eljárásban történő benyújtása során, a FEDOR (Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése) szolgáltatás keretében a dokumentumot az azonosított ügyfélhez rendelték, és azt a szolgáltató elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel látta el. Hivatalos beadványok esetében ez a hitelesítési mód elégséges az ügyintézéshez.

 

1.6.1. Tájékoztatás az FEDOR (Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése) szolgáltatásról:

Az e-Papír weboldalon, az ÁNYK nyomtatványokon, valamint a SZÜF oldalhoz tartozó i-FORM űrlapokon és szolgáltatásokon keresztül benyújtott beadványok és azok csatolmányai a benyújtást megelőzően a FEDOR (Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése) szolgáltatás keretében kerülnek hitelesítésre, az ügyfél sikeres elektronikus azonosítását követően.

A FEDOR nem minősül elektronikus aláírásnak, hanem az ügyfél elektronikus azonosításához kapcsolódó dokumentum-hozzárendelést valósít meg, amely során a dokumentumot a szolgáltató elektronikus bélyegzővel és időbélyeggel látja el. Ennek eredményeként az ügyfélnek külön elektronikus aláírási vagy dokumentumhitelesítési műveletet nem szükséges végeznie, a hitelesítés a benyújtási folyamat részeként automatikusan megtörténik.

Az egyéb, önállóan benyújtandó elektronikus dokumentumok esetében – amennyiben az adott ügyintézési felületen erre lehetőség van – a FEDOR szolgáltatás alkalmazása javasolt a dokumentumok hitelesítésére. A dokumentumhitelesítés ebben az esetben is az ügyfél elektronikus azonosítását követően, a kormányzati elektronikus ügyintézési rendszerekbe integrált módon történik.

A FEDOR szolgáltatást az IdomSoft Zrt. nyújtja és üzemelteti, mint kijelölt kormányzati elektronikus ügyintézési szolgáltató.

Azon természetes személy ügyfelek, akik rendelkeznek e-személyi igazolványon elhelyezett aláíró tanúsítvánnyal, valamint kártyaolvasó eszközzel, továbbra is jogosultak arra, hogy a benyújtandó elektronikus dokumentumaikat minősített elektronikus aláírással hitelesítsék az e-személyi igazolványon található aláíró tanúsítvány segítségével.

Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását és azok teljes életciklusának kezelését a Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja. Az e-személyi igazolvány, valamint az ahhoz kapcsolódó elektronikus aláírás a fővárosi és megyei járási hivatalokban (kormányablakokban) igényelhető.

 

A Magyarországon nyilvántartásba vett ilyen minősített bizalmi szolgáltatásokról itt tájékozódhat.

Az eIDAS-rendeletnek megfelelően elfogadható továbbá az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltató termékével előállított minősített – vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú – elektronikus aláírás (bélyegző). (Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban nyilvántartásba vett bizalmi szolgáltatókról az alábbi – az Európai Bizottság által üzemeltetett – honlapon tájékozódhat.

 

1.6.2. A kormányhivatalok rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI.13.) Korm. rendelet 13.§ (5) bekezdése értelmében a Kormányhivatal a rendelkezésére álló aláírási tanúsítványok nyilvános adatait közzé teszi.

Az elektronikus aláíró tanúsítványok érvényességi ideje megtekinthető a https://hiteles.gov.hu oldalon is.

A Kormányhivatalok rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai ITT találhatók meg.

 

1.7. Elektronikus dokumentum-formátumok

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok felsorolása ITT elérhető. 

 

1.8. Tájékoztatás elektronikus úton történő kézbesítésről

A természetes személy biztonságos kézbesítési címe az elektronikus tárhely, amelyhez hozzáférést biztosít a Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás. Az ide küldött hivatalos küldemények joghatályosak és a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bírnak. Az elektronikus tárhelyre érkező küldeményekről az ügyfél értesítést kap az általa megadott értesítési módon (pl. e-mail vagy mobilalkalmazás).

A természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni a hivatalos elérhetőséget, amelyet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsődlegesen használhat a kézbesítéshez.

Ha a természetes személy ügyfél nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki -megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére (pl. e-mail cím, SMS, más elektronikus kapcsolat) kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében a jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet (sms) fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel. Az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

A biztonságos kézbesítési címre küldött küldemények tekintetében a kézbesítés a postai kézbesítéssel azonos joghatállyal bír.

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

 

1.9. Az ügyfél jogai és kötelezettségei az elektronikus eljárás során

 

1.9.1. Elektronikus azonosítási kötelezettség

Az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.

A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával egyértelműen megfeleltethető.

Az ügyintézési cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.

 

1.9.2.  Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével a hatóság az ügyféltől nem kérheti olyan adat vagy tény igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

Ha olyan ügyben, ahol az elektronikus ügyintézés nem kizárt, jogszabály az ügyféltől tény vagy adat igazolására papír alapú irat, okirat vagy más beadvány eredeti példányának benyújtását követeli meg, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél a beadvány hiteles elektronikus másolata benyújtásával teljesíti ezt a kötelezettséget. Ha a hiteles elektronikus másolat alapjául szolgáltató beadvány eredeti példányának valódisága kétséges, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv indokolt felhívására az ügyfél a beadvány eredeti példányának felmutatására köteles.

Ha jogszabály valamely beadvány több példányban történő benyújtását írja elő, törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés esetében az ügyfél csak egy elektronikus beadványt köteles benyújtani.

 

1.9.3. Az ügyfél rendelkezési joga

Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél, így például az okmányirodákban, kormányablakokban ügyintézési rendelkezése keretében az alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:

• elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,
• elektronikus azonosítási mód megválasztása (pl. Ügyfélkapu+, DÁP azonosítás)
• kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amelyek alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,
• elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,
• képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

 

A Rendelkezési Nyilvántartásban meghatalmazás is adható, amely jogilag érvényes.

Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabályírásba foglalást vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy a Rendelkezési Nyilvántartásban tett nyilatkozat e követelményt teljesíti.

 

A Rendelkezési Nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.

 

Folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a hatóság a rendelkezési nyilvántartásba tett új, az ügyet is érintő rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél ezt külön bejelenti.

 

1.9.4. Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél jogosult a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain, különösen a kormányablakokban, vagy elektronikus úton az ügye viteléhez, illetve nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez szükséges tájékoztatást kérni és kapni. Az ügyfél kérelmére a Kormányhivatal az ügyfél részére kiadható, elektronikus formában a Kormányhivatal rendelkezésére álló iratot nem hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az általa megadott és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja.

 

1.9.5. Elektronikus fizetés

Természetes személy ügyfél jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Kormányhivatal ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

A Kormányhivatalok elektronikus fizetéshez kapcsolódó adatai, számlaszámai ITT elérhetők. 

 

1.9.6. Névtelen beadványok elektronikus benyújtásának módja

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan esetleges felmerülő közérdekű bejelentések, névtelen panaszok fogadására fenntartott e-mail címek ITT elérhetők. 

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat

 

2. Az ügyfél személyes adatainak védelméről szóló tájékoztató

 

2.1. Adatkezelő adatai

A személyes adatok kezelése során adatkezelőként a Dáptv. szerinti szolgáltató jár el, és az adatkezelő elérhetőségei (név, cím, kapcsolattartó adatok stb.) teljes körűen elérhetők a kormányhivatalok honlapján vagy az adott adatkezelési tájékoztatóban. Az ügyfél a saját ügyével kapcsolatosan ezen adatkezelői adatokat bármikor megismerheti.

 

2.2. Az adatkezelés célja

A személyes adatok kezelése során adatkezelőként a Dáptv. szerinti szolgáltató jár el, és az adatkezelő elérhetőségei (név, cím, kapcsolattartó adatok stb.) teljes körűen elérhetők a kormányhivatalok honlapján vagy az adott adatkezelési tájékoztatóban. Az ügyfél a saját ügyével kapcsolatosan ezen adatkezelői adatokat bármikor megismerheti.

 

2.3 Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja — amennyiben azt a jogszabály és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges — az ügyfél hozzájárulása vagy a jogszabályi kötelezettség teljesítése.

Amennyiben az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indul eljárás, és az eljáráshoz szükséges személyes adatokat más hatóság vagy szervezet rendelkezésére bocsátották, az ügyfél hozzájárulását vélelmezni kell, ha arról az ügyfelet jogszabály szerint megfelelően, érthetően tájékoztatták. Az adatkezelésre a GDPR (EU 2016/679) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (info tv.) előírásai is irányadók.

 

2.4. Kezelt személyes adatok köre

A kezelt személyes adatok köre az adott ügytípushoz kapcsolódik, jellemzően:

kérelmező adatai (név, születési név, születési hely, idő, személyi azonosító, anyja születési neve), lakcím, levelezési cím adatok, adóazonosító jel, személyazonosító okmány (típusa, okmányazonosítója, kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje),

ügyfélminőséghez tartozó egyedi azonosítók (pl. saját ügy, hozzátartozó, meghatalmazott),

kapcsolattartási adatok (e-mail cím, telefonszám, viszontazonosításhoz szükséges kapcsolati kód)

 

2. 5. Adatbiztonsági intézkedések

A Kormányhivatal az adatok biztonságát az elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Kormányhivatal a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

A Kormányhivatal az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

 

2.6. Adattovábbítás, az adatokhoz hozzáférő személyek

A Kormányhivatal csak a jogszabályban az adatok megismerésére felhatalmazott szervek részére továbbít személyes adatokat. Az érintettek adataihoz a Kormányhivatal alkalmazottai férnek hozzá a munkavégzésükhöz szükséges mértékben és ideig, figyelemmel a célhoz kötött adatkezelés elvére.

 

2.7. Ügyfeleket megillető jogok

Az Önt megillető jogokról Adatvédelmi tájékoztatónkban  olvashat bővebben.

 

3. Elektronikus ügyintézés technikai biztosításával kapcsolatos tájékoztató

 

3.1. Elvárt biztonsági szint

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az alábbi tájékoztatást adja (E-ügyintézési törvény 18.§ (8) szerint): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a jelen tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg:   2-es biztonsági szint

 

3.2 Rendelkezésre állás

A rendelkezésre állás vállalt célértékét a Hivatal az alábbiak szerint állapítja meg:

A Hivatal vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9.00 és 16.00, pénteken 8.00 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az elektronikus ügyintézés elérhetőségét.

A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kel figyelembe venni.

A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik –, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

3.2. Üzemszünet, üzemzavar, bejelentésük

Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

• az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,
• az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,
• az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

 

A Kormányhivatal minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

A Kormányhivatal minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az ügyfeleket legalább 3 nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (együttesen: üzemzavar) bekövetkezése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

• az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,
• az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,
• ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

 

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése alapján nem számít bele a határidőbe az a nap, -- amely során legalább négy órán át fennálló, üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta a digitális szolgáltatást biztosító szervezet digitális szolgáltatást biztosító elektronikus információs rendszerének működését.A Hivatal minden olyan tervezett technikai tevékenységről, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi – megjelölve a tervezett üzemszünet időtartamát, mértékét és az érintett rendszereket – az együttműködő szerveket legalább öt nappal megelőzőleg a honlapján tájékoztatja.

 

3.2.1. Az ügyfél által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló, 1 munkanapot meghaladó üzemszünet, üzemzavar esetén mind a természetes személy, mind a gazdálkodó szervezet ügyfél a hagyományos ügymenetnek megfelelően jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

Jogszabály alapján az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette.

 

4. Legfontosabb jogszabályok

Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: eIDAS Rendelet),

2023. évi XCII. törvény a digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról (Dáptv.),

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),

Eljárási kódexek (új Pp., új Be., Ákr.),

321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális állampolgárság egyes szabályairól

322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről.

 

II. TÁJÉKOZTATÓ ELEKTRONIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÖTELEZETT SZERVEK RÉSZÉRE

 

1.  Tájékoztatás az üzemszünetekről

 

1.2. Elvárt biztonsági szint

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az alábbi tájékoztatást adja (E-ügyintézési törvény 18.§ (8) szerint): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a jelen tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg:   2-es biztonsági szint

 

1.3.Rendelkezésre állás

A rendelkezésre állás vállalt célértékét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az alábbiak szerint állapítja meg:

A Kormányhivatal vállalja, hogy minden héten hétfőtől csütörtökig 9 és 16, pénteken 8 és 13.00 óra között, 98 %-ban biztosítja a rendszer, és ezáltal az elektronikus ügyintézés elérhetőségét.

A tervezett üzemszünet és a különleges karbantartási szünet (verzióváltás) időtartama nem számít bele a szolgáltatás kiesési idejébe, illetve az éves rendelkezésre állás számításakor nem kell figyelembe venni.

A tervezett üzemfenntartási munkák alatti szükségszerű rendszerleállások ideje – amennyiben az a karbantartási ablakban történik -, a rendelkezésre állás idejét nem csökkenti.

 

1.4. Rendszeres karbantartások, tervezett üzemszünetek bejelentése

A Kormányhivatal minden olyan tervezett technikai tevékenységről, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi – megjelölve a tervezett üzemszünet időtartamát, mértékét és az érintett rendszereket – az együttműködő szerveket legalább öt nappal megelőzőleg a honlapján tájékoztatja.

 

1.5. Nem tervezett üzemszünet (általános áramszünet)

Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén a Kormányhivatal az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni az Elektronikus ügyintézési Felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

• az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,
• az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,
• ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

A Kormányhivatal az elvégzett tevékenységekről, illetve az üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézési felületen és a magyarorszag.hu felületen is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

 

1.6. Az együttműködő szerv által üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrend

A beadvány elektronikus úton történő benyújtását gátló üzemszünet, üzemzavar esetén az együttműködő szerv a hagyományos ügymenetnek megfelelően jogosult papír alapon benyújtani a beadványt és mellékleteit.

Ez értelemszerűen alkalmazandó akkor is, ha az együttműködő szervet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEUSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEUSZ) használatát érintette.

 

2. Elektronikus dokumentum-formátumok

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok felsorolása ITT elérhető. 

 

3. Felhívás adatvédelmi kötelezettségekre az elektronikus együttműködés során

 

4.  Adatbiztonság, adatvédelem

 

4.1.  Adatbiztonsági intézkedések

A Kormányhivatal az adatok biztonságát az általa üzemeltetett elektronikus szakrendszerekben azáltal biztosítja, hogy informatikai rendszere és hálózata egyaránt védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés, szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá számítógépvírusok, számítógépes betörések és szolgáltatásmegtagadásra vezető támadások ellen. A Kormányhivatal a biztonságról szerverszintű és alkalmazásszintű védelmi eljárásokkal gondoskodik.

A Kormányhivatal az elektronikus szakrendszerek tekintetében nem biztosít hozzáférést olyan személyeknek, akik arra nem jogosultak, és mindent intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az adatok illetéktelen személyek birtokába ne kerüljenek.

 

4.2. Adatvédelem az együttműködés során

Az együttműködő szerv köteles az lnfotv. alapján eljárni az elektronikus információátadás során.  Az együttműködő szerv által csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

Az adatvédelmi kötelezettségekre való tekintettel az adatigénylőnek az együttműködés során pontosan meg kell jelölnie, hogy az adatokat, iratokat milyen célból kívánja megismerni, amely célt és az adatkezelés jogalapját a megkeresésben kell rögzíteni.

Az együttműködő szerv az adatok átvételét követően köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a szervezeti és technikai intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az lnfotv. érvényre juttatásához szükségesek.

 

5. Másolatkészítési szabályzat közzététele

A Kormányhivatal hatályos Másolatkészítési Szabályzat ITT érhető el.