Szemlecsoportok alakultak a szőlők megmentéséért
Országszerte folyik a felderítés és a mintavétel a zárlati státuszú szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség tüneteinek felderítésére. A mai napig 17 vármegyében húsz borvidéken találták meg a fitoplazma tüneteit szőlő növényekben. A még nem érintett Nógrád vármegyében szemlecsoportok alakultak és dolgoznak a nem művelt területek felmérésében, azok tulajdonosainak felszólításán.
A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt akár az ültetvény száz százaléka is kipusztulhat.
A betegség az emberre nem veszélyes, de a szőlőben rendkívüli károkat okoz. Ismert gyógymód nincs ellene, kordában tartani csakis a kórokozót terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépéssel lehet. (A betegségről és terjedéséről itt tájékozódhat: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca)
A kormányhivatal növényvédelmi felügyelői Nógrád vármegye három pontján 2011 óta folyamatosan csapdázzák a fitoplazma terjesztésében közre játszó rovart, az amerikai szőlő kabócát. 2012-ben Pásztón, míg 2015-ben Szendehelyen találták meg az első amerikai szőlőkabóca egyedeket. A fogások száma azóta is alacsony szintű mindkét helyszínen.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség tüneteinek felderítését és a gyanús szőlőtövek mintázását Nógrád vármegyében 2014 óta végzik a növényvédelmi felügyelők. A mintavétel szőlő növényekből és egyéb – a kórokozó szempontjából jelentős – gazdanövényekről történik. Vármegyénkben szőlőnövényből a mai napig nem mutatták ki ezen zárlati kórokozót, viszont 2017-ben Pásztón a Muzsla-hegy térségében, 2018-ban pedig Szendehelyen erdei iszalag növényben találták meg a kórokozót.
A szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges azonnali intézkedések veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló ez év szeptemberi kormányrendelet és a Nemzeti Élelmiszerlánc- Biztonsági Hivatal által kiadott akcióterv alapján Nógrád vármegyében is felállításra kerültek a kormányhivatal növényvédelmi felügyelőiből, a hegybírókból, a növényorvosi kamara tagjaiból és a szőlőtermesztőkből álló szemlecsoportok. Feladatuk a szőlőterületek minél szélesebb körben történő szemlézése, a gyanús tüneteket mutató tőkék felderítése és mintázása, valamint a nem művelt, elhanyagolt szőlőterületek felmérése.
A szemlék Szendehelyen, Taron és Pásztón valósultak meg. Az idei évben összesen hetven szőlő és öt erdei iszalag mintát vizsgálnak meg. A beérkezett laboratóriumi vizsgálatok alapján a mai napig két iszalag növényben igazolták a kórokozó jelenlétét. Az októberben szedett mintákat még vizsgálja a Nébih laboratóriuma.
Fontosak a megelőző intézkedések. Ezek egyike az amerikai szőlőkabóca elleni, engedélyezett rovarölő szerekkel történő permetezés. Az engedélyezett készítményekről és a védekezés időzítéséről a fenti linken olvasható bővebb információ.
Ugyancsak a megelőzés érdekében az elhanyagolt (legalább egy vegetációs időszak alatt metszetlen, gondozatlan) szőlőültetvények tulajdonosainak, használóinak haladéktalanul önként meg kell kezdeni a művelésbe vonást, vagy a kivágást, ellenkező esetben az illetékes hegybíró és a kormányhivatal - bírság megállapítása mellett - a tulajdonos, vagy földhasználó költségére végezteti el a felszámolást. A kivágás költsége adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be.
Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát 2013-ban Zala vármegyében találták meg először egy szőlő ültetvényben. Azóta sajnos folyamatosan terjed a betegség az ország többi része felé. A kórokozó szaporítóanyaggal, rovarok segítségével terjed újabb és újabb területekre.