Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézés lehetősége

Az elektronikus ügyintézés a természetes személy ügyfelek számára lehetőség, az E-ügyintézési tv. 15. § (1) bekezdése értelmében az erre irányuló nyilatkozatukat, és hivatalos elérhetőségüket a rendelkezési nyilvántartásban rögzíthetik. Az E-ügyintézési tv. 16. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele során az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza.

Kötelező elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, önkormányzat, jegyző, költségvetési szerv, ügyész, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, állam, valamint az ügyfél jogi képviselője, ennek megfelelően – amennyiben az adott ügyben nem kizárt az elektronikus ügyintézés – az erre kötelezett ügyfél az eljárásban nyilatkozatát csak elektronikus úton teheti meg.

Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve ennek hiányában létrejöttét követő 8 napon belül köteles bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét.

Amennyiben az elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél nem elektronikus nyilatkozatot tesz, ennek általános eljárásjogi következménye, hogy az előírásoknak meg nem felelő nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna. (Eüsztv. 9. § (5) bekezdés)

Az ügyfelek által használható elektronikus felületek

• Személyre Szabott Ügyintézési Felület (SZÜF):

Emellett felületet ad az Ügyfélkapu és a Hivatali Kapu működéséhez, elektronikus tájékoztatást nyújt köz-, államigazgatási ügyekben, e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban és tartalmazza a legfontosabb információkat Magyarországról. A portálon elérhetők a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, szolgáltatók adatai, ügyleírások, letölthető elektronikus űrlapok, minták és hatályos jogszabályok.

A Szolgáltató a Szolgáltatást az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek, továbbá az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott piaci szereplőknek díjmentesen biztosítja.

• Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-Papír)

Az e-Papír általános célú, szabad szöveges felület, melyen keresztül az ügyfél elektronikus úton el tudja juttatni beadványait az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére.

A Kormányhivatalhoz tartozó, e-papír felületen indítható ügycsoportok

• Digitális önrendelkezés (DÖR)

A digitális önrendelkezés keretében mindenkinek lehetősége nyílik, hogy a portálon keresztül, vagy bármely kormányablak ügyintézőjénél nyomon kövesse, ki és mikor kért hozzáférést az EESZT-ben rögzítésre került adataihoz. Beállíthatja, hogy értesítést kapjon a személyéhez kapcsolt új adatok bekerüléséről, és amennyiben indokoltnak érzi, korlátozásokat és engedélyezéseket határozhat meg a lekérdezőre vagy egyes adatokra vonatkozóan.

• Cégkapu

A gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 1-jétől kötelező a Cégkapu használata.

• OkmányApp

Az OkmányApp (iOS, Android) egy könnyen használható, ügyfélbarát mobil applikáció, amely lehetővé teszi a Webes Ügysegéden keresztül elérhető ügyek intézését, és az igényelt okmányok gyártási státuszának lekérdezését mobil eszközök segítségével.

• Webes ügysegéd

A Webes Ügysegéd alkalmazásának célja az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése a teljeskörű elektronikus ügyintézés megvalósítása egyes okmányügyek, gépjármű ügyek és hatósági erkölcsi bizonyítvány ügyek esetében.

• Kormányzati Elektronikus Aláírás-Ellenőrző Szolgáltatás

A Kormányzati Elektronikus Aláírás-ellenőrző Szolgáltatás (KEAESZ) a Magyar Kormány által létrehozott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelyet az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. k) pontja alapján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság – mint szolgáltató – működtet.

A KEAESZ szolgáltatás ellenőrzi, hogy a feltöltött dokumentum tartalmaz-e elektronikus aláírást, megvizsgálja annak érvényességét, és erről letölthető hiteles igazolást állít ki.

• Értesítési tárhely

A tárhelyoldal egy egységes felületet, tárhelyet biztosít az állampolgárok, a Hivatali kapuval és a Cégkapuval rendelkezők számára.

A belépéshez a weboldalon válassza ki az Önnek megfelelő azonosítási módot, majd adja meg a felhasználó-azonosítói adatait.

Bejelentkezést követően automatikusan a személyes tárhelye jelenik meg.

A hivatali tárhely eléréséhez válassza ki a neve alatt lenyitható listából az adott Hivatali kaput vagy Cégkaput. (A listában valamennyi Hivatali kapu és Cégkapu megjelenik, aminek Ön kapcsolattartója vagy ügyintézője.)

• Rendelkezési Nyilvántartás

A Rendelkezési Nyilvántartás az e-ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket tartja nyilván és azt az arra jogosultak felé megismerhetővé teszi.

A szolgáltatás célja, hogy az állampolgárok - és a szervezetek - számára lehetővé tegye rendelkezéseik megtételét, elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módokra, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartás (személyiadat-és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartása) alanyai.

Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyesen tehető (személyazonosításra alkalmas érvényes okmány bemutatásával, illetve ügyintézői közreműködéssel):

Abban az esetben nem szükséges személyes regisztráció, ha az ügyfél rendelkezik az Ügyfélkapu regisztrációval, vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással. Ezek bármelyikének megléte esetén a Rendelkezési Nyilvántartás felülete elérhető a fenti azonosítási módok használatát követően.

Lehetőség van - az első ügyintézési rendelkezés kivételével - a 1818-as hívószámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalon keresztül is rendelkezéseket tenni.

Minden esetben először egy alaprendelkezést kell készíteni, e nélkül további rendelkezés nem tehető.

Az alaprendelkezés nyilatkozatai
- internetes ügyintézésre;
- telefonos ügyintézésre;
- elektronikus kapcsolattartásra;
- a postai úton történő kapcsolattartásra vonatkoznak.

• Dokumentum hitelesítés

Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételére van lehetősége az ügyfélnek ügyfélkapu regisztrációt és belépést követően.

Azon természetes személy ügyfelek, akik rendelkeznek e-személyi azonosító igazolványon elhelyezett aláíró tanúsítvánnyal és kártyaolvasó eszközzel, a benyújtandó elektronikus dokumentumaikat az igazolványon található aláíró tanúsítvány segítségével is hitelesíthetik.

A Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató biztosítja az elektronikus aláírás funkcióhoz kapcsolódó tanúsítványok kibocsátását. A szolgáltatást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nyújtja a Belügyminisztérium közreműködésével. A fővárosi és megyei járási hivatalokban (okmányirodák, kormányablakok) igényelhető e-személyi igazolvány és elektronikus aláírás is.

Kormányhivatal rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI.13.) Korm. rendelet 13.§ (5) bekezdése értelmében a Kormányhivatal a rendelkezésére álló aláírási tanúsítványok nyilvános adatait közzé teszi.

Az elektronikus aláíró tanúsítványok érvényességi ideje megtekinthető a https://hiteles.gov.hu oldalon is.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal rendelkezésére álló aláíró célú tanúsítványok nyilvános adatai

Elektronikus dokumentum-formátumok

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok felsorolása ITT elérhető.

Elektronikus fizetés

Természetes személy és gazdálkodó szervezet ügyfél a Kormányhivatal ügye során köteles jogosult az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.

A Kormányhivatal elektronikus fizetéshez kapcsolódó adatai:

Kormányhivatal elektronikus fizetéshez használt számlaszámai

Üzemzavar, üzemszünet

Az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha

a) az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének – üzemzavar, üzemszünet vagy bármely egyéb okból – átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,

b) az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,

c) az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.

Az E-ügyintézési tv. 27. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben.

A (2) bekezdés szerint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az ügyfeleket legalább 3 nappal a tevékenység megkezdése előtt tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi.

A (3) bekezdés alapján az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség.