Időszerű a learatott táblákon és azok környezetében a mezei pocok népességének felmérése. A kártevő számára kedvező meleg ősz nagyban hozzájárul annak gyors felszaporodásához, ami az elmúlt években több alkalommal is megfigyelhető volt az őszi vetésű kultúrákban. A kártétel következtében kialakuló tőszámcsökkenés jelentős terméskiesést okozhat.

A növényvédelmi hatóság felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a rágcsálók elleni védekezéskor is figyelembe kell venni az integrált növényvédelem irányelveit! A vetésváltás, a természetes ellenségek és az agrotechnikai védekezés lehetőségeit is vegyék figyelembe a károsító elleni beavatkozások tervezése során!

A rágcsáló őszi kártételének megelőzése érdekében már most fel kell készülni arra, hogy mely területeken lesz szükség a kártevő elleni csalétkes beavatkozásra. A pocokállomány időben végzett gyérítésével ugyanis csökkenthető az őszi kártétel, melyhez többféle készítmény is a gazdák rendelkezésére áll.

A környezeti terhelést figyelembe véve, elsősorban a természetes védekezés javasolt, például T-alakú ülőfák kihelyezése. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás azonban már nem elég a kártevővel szemben. A késve megtett védekezés szinte hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.

A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények jelenleg: 

• az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), 
• az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), 
• a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), 
• a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), 
• a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint 
• a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid). 

Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatók, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik. A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatók.

Szükséghelyzeti felhasználásra szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatók a klórfacinon hatóanyagú rágcsálóirtó szerek. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatók.

Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott még a kezelés előtt el kell távolítani a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat, valamint értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.

A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása céljából ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása javasolt. Az emberi egészség, az élővilág és a környezet védelme érdekében kiemelten fontos minden további, az engedélyokiratban foglalt előírás betartása!

A gazdálkodók a vetésváltás tervezésénél vegyék figyelembe, hogy a leendő vagy éppen pihentetési időszak alatt lévő: zöld parlag, zöldugar, méhlegelő, lucerna, ideiglenes gyep, ökológiai másodvetés területek fokozott veszélyforrásai lehetnek a mezei pocok erős felszaporodásának. Ezeken a területeken a talaj védelmét célzó előírások miatt (KAP, AÖP), csak korlátozottan lehet agrotechnikai és egyéb műveletekkel fellépni a mezei pocok ellen. Ezt előre vegyék figyelembe a területek kiválasztásánál.