Európai Védőoltási Hét
Minden évben április végén rendezik meg az Európai Védőoltási Hetet azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az oltások életmentő szerepére és a betegségek megelőzésére. Idén az április 20-i héten emlékeztet kormányhivatalunk arra, hogy a védőoltás közösségi felelősség, s hogy a megelőzés mindig hatékonyabb, mint a kezelés. A védőoltások súlyos akár halálos kimenetelű betegségek ellen védik az embereket és a közösségeket. A vakcinázásnak köszönhetjük, hogy ma már nincs himlő, és hogy több más betegség – köztük a járványos gyermekbénulás – is szinte teljesen eltűnt.
A védőoltások segítenek abban, hogy immunrendszerünk legyőzze az egészségünkre leselkedő gyakori fertőző betegségeket. A beoltott emberek az esetek túlnyomó többségében nem kapják el a betegséget. Időnként előfordul, hogy valaki a védőoltás ellenére is megbetegedik, de ebben az esetben a tünetek enyhébbek, és a gyógyulás is gyorsabb.
A beoltott személy kevésbé hajlamos a fertőző betegséget átadni másoknak, tehát a védőoltás azoknak az egészségét is védelmezi, akik nem kaphatnak védőoltást, köztük: a csecsemőkét, az idősekét, az immunhiányos emberekét, például a rákbetegekét. Ők mind hasznát látják annak, ha mások védőoltásban részesülnek, mivel kellő átoltottság esetén a betegség nem tud továbbterjedni a közösségben.
A közösségi vagy más néven nyájimmunitás eléréséhez sok embert kell beoltani. Ha elég sokan kapnak védőoltást, a fertőzési lánc megszakad. Milyen átoltottság szükséges ehhez? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint például kanyaró ellen az emberek 95%-át kell beoltani ahhoz, hogy megelőzhessük a betegség elterjedését a közösségben.
Védőoltások Magyarországon
A magyarországi gyermekkori védőoltási rendszer az egyik legátfogóbb és legjobban szervezett Európában. Célja, hogy már csecsemőkortól védelmet adjon a súlyos, fertőző betegségek ellen, és fenntartsa a magas átoltottságot, ami a járványok megelőzésének kulcsa.
A magyar rendszer hatékony, mert magas az átoltottság. Vannak kötelező és ajánlott védőoltások. A kötelező jelleg miatt, a lakosság nagy része védett és ritkák a klasszikus járványok. Az oltások már csecsemőkorban elkezdődnek, amikor a fertőzések a legveszélyesebbek. Kombinált vakcinák vannak, ez kevesebb szúrást jelent, hatékonyabb az immunizáció.
A gyermekkori oltások szigorú ellenőrzésen mennek keresztül, általában enyhe mellékhatásokat okoznak (láz, bőrpír), a súlyos mellékhatások rendkívül ritkák. A kockázat összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az általuk megelőzött betegségeké.
A magyar gyermekkori oltási rendszer jól felépített, tudományosan megalapozott, és kiemelkedően hatékony a fertőző betegségek visszaszorításában. A rendszer sikere nagyrészt a magas átoltottságnak és a következetes szervezésnek köszönhető.
Sajnos itthon is terjed az oltásokkal kapcsolatos tagadás (oltásellenesség vagy oltásszkepticizmus). Magyarországon sokan nem „radikális oltásellenesek”, hanem bizonytalanok, kivárnak, csak egyes oltásokat utasítanak el.
A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, elektronikus levelekben. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra és nemzetközi tudományos kutatásokra való hivatkozások, csúsztatások, tárgyi tévedések jelennek meg és előfordul az is, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.
Hazánkban az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz is alkalmazott oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak. Minden vakcinát meghatározott, több fázisú preklinikai és klinikai vizsgálatok után, azok eredményeit figyelembe véve hagyják jóvá felhasználásra, és biztonságosságukat rendszeresen újraértékelik, azután is, hogy forgalomba kerültek.
A Védőoltások Hete üzenete
Ez az időszak arra emlékeztet, hogy:
- A védőoltás közösségi felelősség
- A megelőzés mindig hatékonyabb, mint a kezelés
- A modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya az immunizáció
A Védőoltások Hete jó alkalom arra, hogy mindenki tájékozódjon, ellenőrizze saját és családja oltási státuszát, és szükség esetén konzultáljon háziorvosával.
A szakemberek szerint a megoldás kulcsa a hiteles tájékoztatás, a bizalomépítés és a félrevezető információk visszaszorítása.