A károsító aktívan mozog a jelenlegi időszakban is, a népességben sok a fiatal egyed. A nagy pocoklétszám, a hideg hiánya és a többségében fiatal állomány miatt kora tavasszal is védekezni kell a károsító ellen, mert védekezés hiányában április-májusra jelentő kárt tehetnek a termesztett kultúrákban.

A mezei pocok járatai jól felderíthetők mind szántóföldön, mind ruderális területeken. A csalétkes védekezések jó eredményt adnak. A védekezés eredményességét a nagyobb összefüggő területen végzett, a gazdálkodók által összehangolt kezelésekkel jelentősen lehet fokozni. (A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 2.§ (1) bek. a mezei pockot érintően a termelők, földhasználók részére kötelezően előírja a védekezést.) Az elmúlt évek enyhe telei miatt a mezei pocok rendkívüli módon elszaporodott, és kártétele a korábbiaknál jelentősebb problémát okoz a gazdálkodóknak.

Gyengébb mezei pocok fertőzöttség esetén, a túlszaporodás megelőzése érdekében megoldást jelentenek a pockok természetes ellenségei, a ragadozó madarak. A termelők „T”-alakú ülőfák kihelyezésével segíthetik elő, hogy a ragadozók az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a mezei pocok állományt. A mezei pockok ellen a szántóföldeken egyébként jellemzően agrotechnikai eszközökkel lehet védekezni: ilyen például a forgatásos talajművelés és a szántás. A forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelésről megoszlanak a vélemények. Mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya is. Fel kell viszont készülni arra, hogy belátható időszakon belül előtérbe fog kerülni a forgatás nélküli talajművelés, ami pedig megnehezíti a mezei pocok populációk kordában tartását. A forgatás nélküli talajművelés elterjedése nagyban hozzájárulhat a mezei pocok felszaporodásához.

Erős mezei pocok általi fertőzöttség esetén rágcsálóirtó szerek használata szükséges. A mezei pocok elleni védekezésre jelenleg használható az ARVALIN-LR, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szükséghelyzeti felhasználási engedélyével a Pocok Tox MAX rágcsálóirtószer. A Pocok Tox MAX készítmény kizárólag felsőfokú végzettségű növényvédelmi szakember (növényorvos) irányítása és felügyelete mellett, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozzájárulásával alkalmazható. A hozzájárulás adatlap kitöltésével kérelmezhető a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályán (Szekszárd, Tormay B. u. 18.). A vadállomány védelme miatt a védekezés megkezdése előtt, és alatt kiemelten fontos a megfelelő együttműködés a helyi vadásztársaságokkal.

Az engedélyező hatóság a Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti felhasználását Magyarország egész területén mezőgazdasági földhasználók számára szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderáliákon mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából járatkezeléssel kijuttatva 2023. november 17-től 2024. március 15-ig engedélyezte. Ez mellett a Rodent Stop (75mg/kg klórfacinon) rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti felhasználását is engedélyezte a hatóság Magyarország egész területén mezőgazdasági földhasználók számára szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken, ruderáliákon, csemetekertekben és erdőfelújításokban mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából járatkezeléssel kijuttatva 2024. január 10-től 2024. május 8-ig.

A gazdálkodók a vetésváltás tervezésénél vegyék figyelembe, hogy a leendő vagy éppen pihentetési időszak alatt lévő: zöld parlag, zöldugar, méhlegelő, lucerna, ideiglenes gyep, ökológiai másodvetés területek fokozott veszélyforrásai lehetnek a mezei pocok erős felszaporodásának. Ezeken a területeken a talaj védelmét célzó előírások miatt (KAP, AÖP), csak korlátozottan lehet agrotechnikai és egyéb műveletekkel fellépni a mezei pocok ellen. Ezt előre vegyék figyelembe a területek kiválasztásánál!