Az influenza figyelőszolgálat adatait tekintve megállapítható, hogy január harmadik hetében országosan 28.600 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 197.200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel; 15 vármegyében nőtt, háromban csökkent és kettőben nem változott az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző hetekhez képest. Tolna vármegyében január harmadik hetében összesen 7956 fő jelentkezett influenzaszerű tünetekkel, mely az előző hetekhez képest nem jelentett nagy változást. Az influenza köztudottan téli-kora tavaszi szezonális megbetegedés, a járvány februárban, március elején szokott tetőzni. A koronavírusos megbetegedésekről is egyre inkább elmondható, hogy bár egész évben jelen van a vírus, a betegség hasonló szezonalitást mutat, mint az influenza. Jelenleg egy alacsony intenzitású légúti járvány zajlik, ahol az influenza mellett több, más légúti vírus is jelen van. A légúti megbetegedések mértéke azonban jól érzékelhetően felszálló szakaszban van. A laboratóriumi vizsgálatokból jól látható, hogy eddig a koronavírus okozta fertőzések domináltak, de január harmadik hetében az influenza vírus pozitivitása már meghaladta a koronavírus pozitivitási arányát.

Mindkét cseppfertőzéssel terjedő vírus tünete a láz vagy hőemelkedés, fejfájás, torokfájdalom, torokkaparás és köhögés. Az influenzát rendkívül rossz közérzet és izomfájdalom kíséri. A koronavírus további tünetei változatosak, előfordulhat pl. náthaszerű orrfolyás, emésztőrendszeri tünetek. A megbetegedések általában nem túl súlyos formában jelentkeznek és egy-két hét alatt lezajlanak. Némelyeknél azonban – akár életkoruk, akár egészségi állapotuk vagy más tényezők miatt – mindkét betegség elhúzódó, súlyos, szövődményes, akár életveszélyes formában jelentkezhet. Ha a beteg szervezetében mindkét vírus jelen van, akkor azok együtt súlyosabb tüneteket okoznak, mint külön-külön.

A cseppfertőzéssel terjedő megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik az általános higiénés rendszabályok betartása, mint a gyakori kézmosás, szellőztetés. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Aki a védőoltás ellenére megbetegedik, számíthat a betegség kevésbé elhúzódó, enyhébb, nem súlyos, szövődménymentes lezajlására.

Általánosságban elmondható, hogy féléves kor felett mindenkinek javasolt az influenza elleni oltás. Az ennél kisebbeknél a hatékony védelmet az érintett személyre azt jelenti, ha a környezete beoltatja magát. Mindenképpen indokolt az oltás a várandósok vagy gyermekvállalást tervező nők, szoptatós anyák részére, a 60 év felettiek esetében egészségi állapotuktól függetlenül, a krónikus betegségben szenvedők számára például, akik krónikus légzőszervi, vagy asztmás betegek, elhízottak, szív- és érrendszeri betegséggel küzdenek, immunhiányos, vagy daganatos betegségtől szenvednek, krónikus máj- és vesebetegek, anyagcsere-betegségben szenvedők, például cukorbetegek. Ajánlott a védőoltás bizonyos gyógyszerekkel kezelt betegek esetében is, például a szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők számára, az egészségügyben vagy szociális intézményben dolgozók részére, olyanoknak, akik munkájuk miatt sok emberrel lépnek kapcsolatba vagy sok emberrel tartózkodnak együtt zárt térben, továbbá az állattartó telepek dolgozói részére. A koronavírus elleni védőoltás is kifejezetten javasolt a 60 év felettiek esetében, illetve krónikus megbetegedésben szenvedők részére életkortól függetlenül. Ellenjavallt a védőoltás olyan személy részére, akinek korábban allergiás reakciója volt valamely védőoltás miatt. Lázas betegség esetében az oltással meg kell várni a felgyógyulást.

A védőoltások térítésmentesen igénybe vehetők. Az influenza elleni védőoltásért a háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz kell fordulni. Felnőttek részére a 3Fluart, gyermekek részére a Vaxigrip Tetra és a Fluenz Tetra (orrspray formájú) oltóanyag áll rendelkezésre. A koronavírus elleni oltást a kórházi oltópontokon lehet igényelni, ez Tolna vármegyében a szekszárdi Balassa János Kórházban működik; keddi és pénteki napokon tart nyitva az oltópont. A keddi napokra szükséges időpontot foglalni az EESZT online felületen, péntekenként időpontfoglalás nélkül, 9:00-14:00 óráig fogadják az oltásra érkezőket. Mind az oltóponton, mind a háziorvosoknál elérhető már az omikron vírusvariáns elleni új Moderna vakcina (Spikevax XBB 1.5). A vírusok változékonysága miatt az oltóanyagokat évről-évre módosítják azért, hogy a legnagyobb védelmet nyújtsák az adott szezonban várható variánsok ellen. Ugyanezért érdemes ezeket az oltásokat – a koronavírus ellenit is, függetlenül attól, hogy korábban ki hány vakcinát kapott – minden szezonban kérni. A covid-oltás esetében is elég egy oltás szezonálisan és nem kell az oltási sorozat. A védőoltások igénylése lehetőleg a légúti betegségek szezonja előtt történjen, novemberben-decemberben. Viszont még most sem késő, de – a járvány csúcsához közeledve – itt az utolsó pillanat, hogy kérjük a védőoltást, mivel nagyjából két hét szükséges a védettség kialakulásához.

Az oltás továbbra is a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módja, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportokat megvédjük a légúti megbetegedések negatív szövődményeitől. A legtöbb mellékhatás enyhe, nagyjából egy napig érzékelhető: az oltásra adott immunreakció természetes része a hőemelkedés, láz, enyhe végtagfájdalom, izomfájdalom, az oltás helyén érzett fájdalom vagy bőrpír, enyhe fejfájás. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy egyéntől függően mindez a természetes immunreakció része, hiszen az oltásra válaszul így alakul ki a test védekezőképessége a fertőzést okozó vírus ellen.