A kormány a közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, a döntések előtt kikéri az érintett társadalmi csoportok véleményét és azt lehetőség szerint beépíti a szabályozásba; eddig már közel húsz alkalommal tartottak konzultációt – mondta Nyitrai Zsolt a Budapest Főváros Kormányhivatalában szerdán tartott sajtótájékoztatón.

„Most a fogyasztóvédelmen a sor, a fogyasztóvédelem közös ügyünk” – emelte ki a miniszterelnök főtanácsadója. Hozzátette: az online konzultációban 12 kérdésben várják az emberek véleményét, többek között az akciókkal történő „trükközésekről”, az online csalásokról, az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokról és a légiutas-jogok szigorításáról. A konzultációra érkező véleményeket összegzik, és figyelembe veszik a szabályozás átalakításánál. Nyitrai Zsolt beszélt arról is, hogy a fogyasztók védelmében a kormányzat fellép azokkal a kereskedőkkel szemben, akik extraprofitot akarnak felhalmozni. Az árréscsökkentés intézkedéseinek köszönhetően már több mint 800 termék ára csökkent, átlagosan 18 százalékkal.

Sára Botond főispán, Budapest Főváros Kormányhivatala vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormányhivatal fogyasztóvédelmi ellenőrzéseinek lényege, hogy visszaszorítsák a kereskedők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, rákényszerítsék őket a tisztességes tájékoztatásra és hogy a fogyasztók érvényesíthessék az őket megillető jogaikat.

Sára Botond elmondta: több területen is nőtt idén a bejelentések száma, így például emelkedtek az „akciózásokkal” a jótállással, az online kereskedelemmel kapcsolatos panaszok: idén áprilisig 256 fogyasztó fordult a fővárosi fogyasztóvédelmi hatósághoz. A főispán hangsúlyozta azt is, hogy a kormányhivatal együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal: tavaly mintegy 43 ezer a testi épségre, egészségre veszélyes terméket szűrtek ki előzetesen.

A főispán kiemelte: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása és a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében a kormány a közelmúltban jelentősen emelte a kiszabható fogyasztóvédelmi bírságokat. A kisebb vállalkozások 100 ezer és 2 millió, a nagyobb cégek 1 és 650 millió forint közötti bírságot kaphatnak, de szélsőséges esetben a büntetés akár 3 milliárd forint is lehet.